Vadas Ferenc (szerk.): Dallá ringott bennem kétség és láz. Babits Mihály (és Török Sophie) szekszárdi levelei (Szekszárd, 1991)

Csiszár Mirella: Babits Mihály (és Török Sophie) szekszárdi levelei – 1913–1937

Babits Angyal és Kiss István Esztergomban 1927 nyarán veszi el tőlük; s ez a szomorú helyzet késztet arra, hogy Anyikát újra zaklassam kérésemmel. Fivérem irt egy kérvényt Pesti Pál

4 igazságügyminiszterhez, de miután nincs módja rá, hogy kezébe juttassa, mert a miniszter se nem fogad, se kérvényt át nem vesz, utólagos engedély reményében a kérvényt Anyika cimére fogja elküldeni. Miután Pesti az ünnepeket alighanem Szekszárdon fogja eltölteni én most arra kérem Anyikát, legyen olyan jó a kérvényt néhány kisérő sorral feladatni a miniszter szekszárdi cimére, ahol biztosan kezébe jut. Hálásan köszönöm előre is, és nagyon kérem Anyikát, ne haragudjon reám e kérésért. Újságot nem igen tudok írni. Mihály a regénnyel sajnos még mindig nincsen kész, bár csak 15-20 oldal hiányzik már, de szegény annyira ki van már merülve, hogy Pesten már képtelen volt dolgozni. Talán itt sikerül szerencsésen befejezni, azután nyugodtan pihenhetne egy darabig, amire igazán nagy szüksége van. Anyikáék remélhetőleg jól vannak, amit különben személyesen fogunk nemsokára meglátni. Angyalnak sok szerencsét kivánok,

5 s szivből óhajtom hogy boldog legyen! Üdvözlöm őt és Pistát is Anyikának és Nennének kezeit csókolva kellemes ünnepeket kivánok Ilonka (Babits Mihály kézírásával:) Én még mindig dolgozom, idegesen, remélem, itt majd jobb lesz. Nem tudok so= kat írni, csak pár sort: annyit kell írnom egész nap! Csak már befejeztem volna! 91