Wosinsky Mór: Az őskor mészbetétes díszítésű agyagművessége Székfoglaló értekezés(Szekszárd, 1904)

A külföld mészbetétes díszítésű agyagművessége - III. Közép-európai csoport (Németország, sweitzi czölöp építmények, osztrák czölöp építmények, morva – cseh - galicziai tartományok, Isztria, Felső-Olaszország

Ugyancsak Sylten Strumpkoogb&n a kampeni világító toronytól délnyugotra, silexből hasogatott balták, vésők, lándzsák, vastag nyelű tőrök ós számos penge kiséretében több edényt s a OXX. tábla 6-ik ábrájában adott agyagfödőt találták, melynek karczolatai szintén mészszel voltak kitöltve. Äbhjärfelden Ober-Jersdal mellett hullaéf/etési sírban egy zeg-zug vonalakkal mészbetéttel díszített tojásdadalakú edényt találtak, melyben égett emberi csontok, két bronztű és egy rastü feküdt. Utóbbi nyakánál jellemzően hajlított. Kiéiben

1 hullaégetési sírban találtak mészbetétes edényt. III. Középeurópai csoport. Észak-Németország

2 Hannover, Oldenburg, északi Westfalia tartományainak megalithikus kőkori emlékeiben, az úgynevezett »Riesengräber«-ékben a mészbetétes edényeknek egészen jellemző lokális typusa fejlődött s terjedt el meglehetős nagy területen. Ezeknek néhány alakját közlöm Lindenschmit után a CXXI. táblán. Alakjuk részben még a nyugoteurópai harangalakú serlegekre emlékeztet, de nagyobb része már felfordított csonka kúphoz vagy széles részén összetett kettős csonka kúphoz hasonlít. Díszítésük nagyobbrészt zsinórbenyomással állíttatott elő, de vannak egyszerű párhuzamos karczolatok és zeg-zúg vonalak. Ez óriás-sirok s azoknak jellegzetes mészbetétes keramikája korábbiak 3 mint a Németország nyugati részén, különösen a # Rajnavidéken elterjedt, szintén egészen lokális jellegű mészbetétes edények, melyek itt északon egészen hiányoznak. Ezen északi csoporthoz tartoznak : Mützlitz (az Elba folyón innen, westhavellandi kerület). Itt számos edényt találtak, melyek mind mélyen bekarczolt és beböködött geometriai díszítést mutatnak. Ezek a »Zeit1 »Zeitschrift für Ethnologie.« XXVII. 1895. 124. lap. 2 Koenen K. : »Glef ässkunde der vorrömischen, römischen und fränkischen Zeit in den Bheinlanden«. 3 M. Boernes : »Die Urgeschichte des Menschen«. 303. 101