Wosinsky Mór: Az őskor mészbetétes díszítésű agyagművessége Székfoglaló értekezés(Szekszárd, 1904)

A külföld mészbetétes díszítésű agyagművessége - III. Közép-európai csoport (Németország, sweitzi czölöp építmények, osztrák czölöp építmények, morva – cseh - galicziai tartományok, Isztria, Felső-Olaszország

schrift für Ethnologie« 1894. évfolyamában 557. lapon, VIII. táblán publikaltattak. Nincsen ugyan megemlítve, hogy mészbetétnek nyomát vették volna ezeken észre, de hisz nem is maradhatott az azokban, mert vízből halászták ki azokat, de e díszítési technika kétségtelenül mészbetét számára készült. Yirchow Rudolf azokat kétségtelenül neolithkorinak tartotta. Oldenburgból remek mészbetétes edények töredékeit mutatja be éles fényképekben a »Photographisches Album der prähistorischen und anthropologischen Ausstellung zu Berlin 1880.« Section Y. Taf. 12., 13., 14. ábrában. Ezek mind markáns, széles és mély barázdákat tüntetnek fel. melyek részint rézsut beböködve, részint lapátalakú eszközzel lépcsőszerűen vannak benyomkodva, vagy végre mély, megszakított vonalakat mutatnak. Hildesheimer környékéről kőkori tumulusokból kerültek elő a CXXI. táblán 1., 5., 6., 9., 11., 12., 13., 14. ábrában

1 közölt példányok. Kinderhaus-ban (Münster közelében) kőkori tuniulusban találtatott a CXXI. tábla 2-ik ábrában adott példány. Klein-Bersen-ben kőkori tumulusból került elő a CXXI. tábla 3. szám alatt közlött edényke. Dryhausen-ben találtatott a CXXI. tábla 4-ik ábrában adott töredék és pedig kőből rakott sírban, kőeszközök kiséretében. Seeste mellett (Osnabrück) kőből rakott sirban kőkori leletekkel találtatott a CXXI. tábla 7-ik ábrában közölt ép edény. OsnabrücJc-ken köböl rakott sirból kerültek elő, kőkori tárgyakkal, a CXXI. tábla 8. számú töredék és 10. számú szép ép edény. Hundisburg-beiAi

3 (Neuhaidensleben mellett) lakóüregekben találtak szallagdíszítésű edénytöredékeket, melyek vonalai fehér anyaggal voltak kitöltve. 1 Lindenschmidt : »Altherthümer unserer heidn. Vorzeit«. I. k. 3. f. IV. táblája után. 2 M. Much : »Die Heimat der Indogermanen« id. E. Krause. Zeitschrift f. Ethnologie. XXX. (1898.) 593. lap. 2., 3. ábra. 102