Vadas Ferenc: Rácegrestől Párizsig Illyés Gyula a pannon ég alatt, 1902-1928 (Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 1992)
RÁCEGRES - Tanítók és tanulók
Meglesz, holott nincsen meg rég; reges régen betemették. Jelöl most egy határ-helyet; csak nem megy el, nem az öreg. (Gyimóti) Az iskolában fegyelem volt, nagy fegyelem. „A király személye szent és sérthetetlen, cselekedeteiért őt nem lehet felelősségre vonni" - vési a nebulók emlékezetébe alkotmánykönyvük 10. §-a. - „Az atya feje a családnak (1. §)... ő szabja meg a ház rendjét, és az ő rendeletét minden családtagnak tisztelni kell." Az már magától értetődik, hogy az iskola „feje" a tanító, neki engedelmeskedni illik, sőt, a vigyázónak is, aki távollétében a rendre ügyel, már csak azért is, mert a katedrán állandóan ott van a mogyorófa pálca, melynek rendeltetése többek között - az is, hogy a renitenseket, kiknek neveit a „vigyázó" krétája a falitáblára vési, megbüntesse. Más feladata is van a pálcának. A hivatásának élő tanító gyakrabban a szorgalom lanyhulása ellen használja, mert ugyan mi más ösztönözne ennél jobban a cselédivadékok között, akik fele a puszta távoli részéből jár be, „oly meszszeségből, hogy a délelőtti és délutáni tanítás közt haza sem mehettek. Mit ettek ezek? Ezek semmit sem ettek. Aki egy karéj kenyeret hozott, vagy egy zsebkendőnyi főtt kukoricát, az már gazdag volt, s egy-egy gondosan kimért morzsa ellenében uralkodott a többin, azt tehette társaival, amit akart". 33 Ezek a századforduló körüli tanyasi tanodák munkaiskolák voltak a szónak abban az értelmében is, hogy a fizikai munkának, ha nem is a szeretetére, de szükségességére neveltek. Ekkortájt még nem voltak megfelelő gyakorlóterületek az oktatási intézmények birtokában, de nem is nagyon volt szükség ilyenekre, mert pótolta a hiányt a tanítókert. Itt mindenféle munkát lehetett ősszel és tavasszal, esetenként még nyáron is végezni, s a tanulók a ház körül is tudtak segédkezni: „Mi fiúk párosával közrefogtunk egy-egy kannát; s vidáman eszméket cserélve elcsúszkáltunk a puszta-kútig. Négy-öt fordulóval megtöltöttük a konyhában álló nagy szapulókádat s a kertben három hordót, amelyből aztán a vizet a lányok a méhek vékony vályucskáiba és a paradicsomágyak ötletes csatornácskáiba továbbították. Hanák bácsi ugyanis kitűnő minta-kertész volt s megyeszerte híres méhész. A gyermekek másik csoportja eközben megetette a sertéseket és baromfiakat. A következő kis különítmény kukoricát morzsolt. A favá-