Vadas Ferenc: Rácegrestől Párizsig Illyés Gyula a pannon ég alatt, 1902-1928 (Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 1992)

BONYHÁD - Naplójegyzetek

sem lehetnek; ebből adódóan a cím sem maradhat a régi, legalábbis kívül, a fedélre kerülőnek az új tartalmat kell jeleznie. olyan Napló féle dolog ez A FÜZET mely tartalmazza II Jegyzetek az év végéről. 1916. Május 8-tól 1916. Május 25. 21 További feljegyzések 1916. Május 25-től stb írja Illés Gyula főgimn. III. oszt. Bonyhád Műfaja szerint a felébe hajtott lapokból összeállított füzet nem jegyzet, nem napló, hanem olyan naplóféle dolog, amely jegyzeteket és feljegyzéseket tartalmaz olyasvalaki részére, aki a versek mellett így veti papírra a vele és a körülötte történteket azzal a titkos vagy félig bevallott szándékkal, hogy a befektetett energiát később - és nemcsak a maga számára! - kamatoztassa. A fedőlap címe a tartalomra utal; a mottóul választott Petőfi-idézet viszont mélyebbre mutat, azt a lelkiállapotot tükrözi markánsan, amelyben (vagy amelynek hatására) a feljegyzések készültek: „Diligenter frekventáltam Iskoláim egykoron, Szekundába ponált mégis Sok szamár professzorom " Petőfi S. A vers, a Deákpályám első strófájának kiválasztása nem lehet véletlen, nem is az, hanem átgondolt, nagyon is tudatos, a hasonlóságok és a párhuzamok miatt. Nézzük csak! A pici gyerekkortól kezdve példakép költő a négy osztályt öt iskolában, öt különböző városban (községben) végzi. Tízéves korára annyi helyen megfordul, annyi ismeretet szerez, hogy az sok aggastyánnak is becsületére válna, hiszen a falun élők többsége alig jutott a szomszéd község, vagy a közeli országos állat és kirakodóvásár határán túl, hacsak el nem vitték őket katonának. Mennyi hasonlóság! Illyés Gyula elemibe Rácegresen, Simontornyán és testvéreivel beiratás nélkül Ozorán jár („né-