Szentes András: A Csapó –kúria és a szekszárdi képtár (Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 1991)
A szekszárdi Béri Balogh Ádám Megyei Múzeum képzőművészeti gyűjteményének rövid története
A szekszárdi Béri Balogh Ádám Megyei Múzeum képzőművészeti gyűjteményének története A képzőrnűvészeti gyűjtemény története a múzeum alapításával egy időben, 1902-ben kezdődik. A nagyközönség számára ekkor megnyílt múzeumi kiállítás melynek vezető muzeológiai ága az alapító-igazgató Wosinsky Mór* érdeklődésének és kutatásának megfelelően a régészet volt - már önálló képző- és iparművészeti kiállító helyiséggel rendelkezett. A „Tolnavármegyei Múzeum és Múzeumegylet" 1902-es évkönyvében - ami az új épületben megnyílt kiállítás „kalauzát" is tartalmazta - olvashatunk a X. teremben elhelyezett képtár- és szoborgyűjteményről. A képtár ekkor két részből állt, az egyik „Tolnavármegye jeleseinek arcképcsarnoka" volt, a másik pedig a Vallás- és Közoktatási Minisztérium ajándékaiból állt össze. A történelmi arcképcsarnok létesítésének gondolata még 1901 márciusában, az akkor megtartott múzeumi bizottsági ülésen felvetődött. Wosinsky ezzel kapcsolatos köriratában így fogalmaz: „A Tolnavármegyei Múzeum hazafias kötelességét óhajtja teljesíteni az által is, hogy a vármegyében lefolyt kulturális vagy egyéb közérdekű törekvéseket, mozgalmakat előidéző és intéző kiváló egyéniségek emlékezetét, irántuk érzett háláját fönntartsa, ápolja, követendő példának állítsa úgy a jelen, mint a jövendő nemzedék elé. Ennek elérésére a leghathatósabb eszköznek véli, hogy a közügy terén kivált megyebélieink arcképeit összegyűjtse, s azokat a most épülő múzeum képtárában, mely egyszersmind vármegyei arcképcsarnok leend, elhelyezze." Az arcképcsarnokban - mely ekkor még szerény számú, tizenöt képből állt többek között az Apponyi grófok, a Csapók, Bezerédjek, Perczelek portréi voltak láthatók. A miniszteri ajándékok közül a tizenhárom darabból álló szobrászati anyag nagyrészt reneszánsz nagymesterek alkotásainak terrakotta másolata volt (Lucca della Robbia, Jacopo della Quercia, Rosselinó madonnáiról). A festészeti kiállítás tizenkét képet számlált, Telepy Károly, Kezdi Kovács László, Olgyay Ferenc, Paczka Ferenc, Ziegler Károly műveit tartalmazta. Itt említi a kalauz Correggio: Madonna con San Girolamo című művének másolatát is. A gyűjtemény a következő években nem, vagy alig gyarapodott. Ennek magyarázatát az 1904. évi jelentésben olvashatjuk. „Ezen osztály a művészeti tárgyak nagy értéke miatt egyesek ajándékaival alig, vagy éppen nem gyarapodhatik, s így majdnem kizárólag államsegéllyel, illetőleg az állam által évenként a művészi kiállításokon megvásárolt tárgyakból osztályunk részére juttatott örökletétekkel gyarapodik." Állami ajándékként, még 1904-ben került a gyűjteménybe Csók István: Őcsényi menyecske és keresztelő című képe. A grafikai gyűjtemény ez évben huszonkét darab réz-, illetve acélmetszettel gyarapodott. A következő három évben a gyűjtemény nem kapott államsegélyt, így a képző* A szekszárdi belvárosi plébánia címzetes apátplébánosa, európai hírű őskorkutató, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, haláláig a múzeum igazgatója. Az intézmény 1989. május 18-tól az ő nevét viseli.
