Szentes András: A Csapó –kúria és a szekszárdi képtár (Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 1991)

Felhasznált irodalom

tek elő. Tengelic 1833-as térképe

31 már az elkészült angolkertet mutatja, annak máig meglévő néhány jellegzetességével. A korábbihoz képest a parkot kétszeresére bővítették, a díszkert ezáltal több mint 32 hold kiterjedésű lett. A kúria udvar felőli részén nagy füves teret alakítottak ki virágokkal, rózsákkal, kisebb cserjékkel. A téglaégető gödrökből tavat csináltak, közepén szigettel, melyre fát, virágot ültettek. A tóhoz a szőlőskerten keresztül vezető sétaúton lehetett a legrövidebb idő alatt eljutni a házból. A park kialakítása során lágyan kanyarodó, de egymással csaknem párhuzamosan futó ösvényeket képeztek ki. A meglévő régi fák mellé különböző vidékekről - Hőgyészről, Kisbérből, „Czélbüf', „Czirtzrül" - hozattak fákat és bokrokat. Az angolkert elengedhetetlen részét képező üvegházakat is ekkor építették. Pollack Mihály kertjei a leírások szerint érzelmesek, szentimentálisak, minden hatást a természet formálása, átalakítása nyújt.

32 Ezek a megállapítások a tengelici kertre is érvényesek: a csordogáló patakból tavat alakítanak, melyre hattyúcsaládot költöztetnek, a régi fákat meghagyják, új utakat, ösvényeket képeznek ki. A tengelici park gondozásában, formálásában nagy szerepe volt Serpes bárónak, aki szenvedélyesen kertészkedett, fácánokat, méheket tenyésztett, s Franciaországból hozatott virágokról szóló könyveket. Csapó Ida szerint „olyan ez a Tengelitz mint egy nyájas oázis".

33 Nem sokkal Ida halála előtt felmérési vázlatrajz készült a kertről kisebb átalakítás céljából. A vázlatrajzokat és a terveket valószínűleg Schmillig(?) készítette 1856-ban, bár aláírása csak az egyik rajzon szerepel.

34 Sok új út, zegzugos, kanyargó ösvény kialakítását, újabb virágok ültetését képzelte el a rajzoló, megtartva az addigi jellegzetességeket és elemeket. Az átalakításra valószínűleg nem került sor (Csapó Ida 1856 végén meghalt!), mert egy 1857-es térképen és az 1860-as kataszteri térképen is,

35 néhány apró részlettől eltekintve, az 1833-as kert alaprajza figyelhető meg. Bár nem tartozik a díszparkhoz, mindenképpen említést érdemel a tengelici gyümölcsöskert és az 5 holdas szőlő. A gyümölcsös kialakításának időpontjáról nincs konkrét adatunk. Azonban a kert felmérési rajzai között a gyümölcsös is megtalálható az egyes facsoportok megjelölésével, a magas és törpe fajtákmegkülönböztetésével. Egy XIX. sz. második feléből származó jegyzéken 208 alma, 152 körte, 26 őszibarack, 9 kajszi, 3 mandula, 35 cseresznye, 51 szilva, ribizli, málna, naspolya, dió, mogyoró és egres szerepel. Fajtánként feljegyezték az érésidő és az eltarthatóság időtartamát is. A tengelici kúria építése Pollack Mihály munkásságának nem túlságosan jelentős fejezete. Azonban a kúria építtetőjének, Csapó Dánielnek a személye, az építés, átépítés története, az angolkert kialakítása, a családi festmények készíttetése, a kúria berendezésének bemutatása - úgy gondoljuk - mindenképpen szélesebb érdeklődésre tarthat számot. FELHASZNÁLT IRODALOM Batári Ferenc: Pest-Budai asztalosok 1828-ban = Iparművészeti Múzeum Évkönyve XIII. 1971. Csapó György-Csapó Zoltán: A tagyosi Csapó család története = Családtörténeti Adattár 1. Bp. 1985. Csatkai Endre: Pozsonyi képzőművészek és iparművészek 1750 és 1850 között = Művészettörténeti Értesítő 1963.