Szentes András: A Csapó –kúria és a szekszárdi képtár (Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 1991)

Jegyzetek

Hazai és külföldi tudósítások. II. 836. II. 153. Honművész. 1834. II. 491-500. Kardos György: A magyar klasszicizmus stilisztikai kérdései = Építés - Építészet, 1951. Lengyel Imre: Wilh. Egger pinxit 1825. A Lilla-arckép festőjéről = A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1965. 257-280. Lengyel Imre: Egger Vilmos és Váradi Szabó János = Művészettörténeti Értesítő XVI. 1967. 279-280. Rados Jenő: A magyar klasszicista építészet hagyományai. Bp. 1953. Rózsa György: Egger Vilmos. Egy svájci festő Magyarországon a XIX. század elején = Művészettörténeti értesítő 1962. 2-3. sz. 166-170. Rózsa György: Egger Vilmos öröksége = Művészettörténeti Értesítő 1968. 1-2. sz. Szabolcsi Hedvig: 18. század végi magyar polgári bútorművesség. Bp. 1951. Kézirat. Voit Pál: Régi magyar otthonok. Bp. 1943. Vizer J.: A Tolnai megye vára. Tudományos Gyűjtemény 1835. I. 122-123. Voit Pál: Egy régi pesti patika=Tanulmányok Budapest múltjából VII. köt. Bp. 1939. Zádor Anna: A klasszicizmus építészetének társadalmi helyzete. Bp. 1953. Zádor Anna: Pollack Mihály Tolna megyei építkezései. Lyka Károly Emlékkönyv Bp. 1954. Zádor Anna: A Pollack-kutatás néhány problémája = Művészettörténeti Értesítő IV. 1955. 3. sz. Zádor Anna: Pollack Mihály (1773-1855). Bp. 1960. Zádor Anna: A magyarországi klasszicizmus kialakulásának európai előzményei = Építés- és Közlekedéstudományi Közlemények IV. 1960. Zádor Anna: Az angolkert Magyarországon = Építészet - Építészettudomány V. 1973. Zádor Anna: Az építészet és múltja. Válogatott tanulmányok. Művészet és elmélet Bp. 1988. Zádor-Rados: A klasszicista építészet Magyarországon. Bp. 1943. Zlinszkyné Sternegg Mária: Az első magyar „bútorgyárnok" = Művészettörténeti tanulmányok Bp. 1957. 153-218. JEGYZETEK 1. Csapó Dánielről szóló legfontosabb irodalom: Bodnár István: Bezerédj István és a százéves Szekszárdi Kaszinó Szekszárd, 1942. - Bodnár István - Gárdonyi Albert: Bezerédj István 1-2. köt. Bp. 1918-20. - Bánkuti Imre: Reform, forradalom és nemzeti függetlenség = Tolna megyei helytörténeti füzetek 2. Szekszárd, 1970. - Galgóczy Károly: Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület emlékkönyve 1. Bp. 1884. - Pataki József: Megyénk történelmi kiválóságainak rövid életrajza. Szekszárd, 1958. - Puskás Attila: Tolnavármegye közgyűlésének szerepe a reformkorban = Tolna megyei helytörténeti füzetek 2. Szekszárd, 1970. 2. Zádor Anna, 1954. 3. Zádor Anna, 1954. Valamennyi Pollack-levelet közölte. 187. old. 4. Csapó Dániel és Pollack Mihály kapcsolatára, a tengelici kúria építéstörténetére, annak bebútorozására, valamint Csapó egyéb művészeti tárgyú kiadásaira vonatkozó adatokat kigyűjtöttük a pénztárkönyvekből, s ezt a függelékben közöljük. A pénztárkönyvek forrásai egyben a XIX. század első évtizedei középnemesi gazdálkodásának, művelődési és kulturális igényeinek, a megrendelő és kivitelező kapcsolatrendszerének. Csapó György szerint az egyik kézírás Dániel apjáé lehet, aki Dunaszentgyörgyön gazdálkodott. Ekkor Középtengelic még Gindly-birtok volt. 5. Voit Pál, 1943. 45. lap. A pénztárkönyv adatai nem igazolják Voit megállapítását a telekcseréről. 6. Uo. 7. TML Csapó es. i. A tengelici gazdaság ispáni számadásai. 8. TML Csapó cs. i. 52. d. 9. TML Csapó cs. i. 52. d. 10. Zádor Anna, 1954. A levélnehezék a Wosinsky Mór Múzeum kiállításán látható. 11. TML Csapó cs. i. 17. d. 12. TML Csapó cs. i. 7. d. Pest, 1856. nov. 20. 13. TML Csapó cs. i. 7. d. 127. p. Ingatlanokról felvett hagyatéki leltár, 1856. dec. Dr. Csapó György közlése szerint a birtok területe 1180 kh volt. A hiányzó 340 kh erdő lehetett. 14. Dr. Csapó György közlése szerint az ebédlőtől északra tálaló nyílt, D-re a „nagy könyvtárszoba". A középső folyosó túlsó nyugati oldalán inasszoba, hálószoba és a „kis könyvtárszoba" volt. 15. Dr. Csapó György közlése