Szentes András: A Csapó –kúria és a szekszárdi képtár (Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 1991)

A kert

tette Coffin Károly „szobabéli mobiliákróT szóló igen tetemes, 1500 Ft-os számlá­ját. A hátralévő 600 Ft-ot novemberben adta meg. Tanulságos lenne tudni, milyen bútorokat vásárolt ennyi pénzért. Coffin Károly az egyik legismertebb pesti bútor­kereskedő, tapétázó és kárpitosmester volt. Más helybeli mesterek munkáit is áru­sította. 26 Csapó a korábban vett „házhoz való tükörüvegeken" túl még két tükörért és két csillárért 640 Ft-ot adott ki. Októberben számolt el Verner József hőgyészi asztalossal. Bútorokért, négy ebédlőasztalért és egy kerti ajtóért 90 Ft-ot; novemberben két diófa asztalért, egy ágyért és egy almáriumért 93 Ft-ot fizetett. Ezek összehasonlíthatatlanul olcsób­bak voltak, mint a Pesten vásároltak; valószínűleg a személyzet és a mellékhelyisé­gek berendezésére szolgáltak. A kúria bebútorozása tehát megtörtént. Néhány hiányzó vagy pótolandó darabot - két diófa asztalt, három pár köpőládát - 1823­ban vett, 1826-ban Coffin asztalosnál még két nagyobb, egy kisebb asztalt, két ágyat és egy kis tükröt vásárolt. Csapó Ida hagyatékának felleltározásakor a kúriában lévő valamennyi bútort jegyzékbe vették. Ezek azonosítása a pénztárkönyvekben szereplő darabokkal szinte lehetetlen feladat a hiányos adatok miatt. Annyi bizonyos, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum őriz egy empire szalongarnitúrát a tengelici kúria egykori búto­rai közül. 27 A szekszárdi múzeum iparművészeti gyűjteményébe mindössze há­rom darab városlődi keménycserép dísztál, egy 1735-ben készült óntál, 1780-as álló­óra, egy fajansz váza és egy bécsújhelyi készítésű ónfedelű kancsó került. A KERT A felvilágosodás korának jellegzetes tünete az angolkert-stílus, mely a XVIII­XIX. sz. fordulóján váltotta fel a franciakertet, s 1830-ig élte virágkorát, majd a szá­zad folyamán észrevétlenül tiszta tájkertté fejlődött. Az angolkert látszólag meg­szabadult a szigorú kötöttségektől, kanyargó útjai, facsoportjai tudatosan termé­szetszerúek. Magyarországon az angol kert igénye egyszersmind a tulajdonos mű­veltségét, haladás iránti elkötelezettségét, társadalmi rangját is jelezte. A stílus el­terjedésének legfőbb forrásait és eszközeit a mintalapok és könyvek jelentették. Az angolkertek leggyakrabban klasszicista épületekhez tartoztak, de különálló egység­ként léteztek. Ez a stílus nagy zöld felületeket igényelt, nyírt pázsitokat, váltakozó színű lombos fákat, tavakat, patakokat, üvegházakat különleges növényekkel. Leg­kedveltebb fafajtája a jegenye, a hárs, a tölgy különféle változatai, vadgesztenye és akác és a szomorúfűz. 28 Tengelicen a régi kúria körül 1815-ben 29 szabályos négyszög alakban facsoportok sorakoztak, nem emlékeztetve igazán megtervezett parkra vagy franciakertre. Csa­pó Dániel a kúria és gazdasági épületek felújítása mellett gondot fordított a park szépítésére is: 1816-ban németországi kertészektől különféle fákat és virágokat ren­delt. Eddigi adataink alapján az angolkert kialakítására az új kúria elkészülte után került sor. Zádor Anna a kert tervét is Pollack Mihálynak tulajdonítja. 30 Erre azonban sem közvetett, sem más bizonyítékunk nincs, csupán a Diárium adatai és a létező térké­pek adnak eligazítást. A Csapó család iratai közül az eredeti kert-tervek nem kerül-

Next

/
Oldalképek
Tartalom