Szentes András: A Csapó –kúria és a szekszárdi képtár (Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 1991)

A kert

tette Coffin Károly „szobabéli mobiliákróT szóló igen tetemes, 1500 Ft-os számláját. A hátralévő 600 Ft-ot novemberben adta meg. Tanulságos lenne tudni, milyen bútorokat vásárolt ennyi pénzért. Coffin Károly az egyik legismertebb pesti bútorkereskedő, tapétázó és kárpitosmester volt. Más helybeli mesterek munkáit is árusította.

26 Csapó a korábban vett „házhoz való tükörüvegeken" túl még két tükörért és két csillárért 640 Ft-ot adott ki. Októberben számolt el Verner József hőgyészi asztalossal. Bútorokért, négy ebédlőasztalért és egy kerti ajtóért 90 Ft-ot; novemberben két diófa asztalért, egy ágyért és egy almáriumért 93 Ft-ot fizetett. Ezek összehasonlíthatatlanul olcsóbbak voltak, mint a Pesten vásároltak; valószínűleg a személyzet és a mellékhelyiségek berendezésére szolgáltak. A kúria bebútorozása tehát megtörtént. Néhány hiányzó vagy pótolandó darabot - két diófa asztalt, három pár köpőládát - 1823ban vett, 1826-ban Coffin asztalosnál még két nagyobb, egy kisebb asztalt, két ágyat és egy kis tükröt vásárolt. Csapó Ida hagyatékának felleltározásakor a kúriában lévő valamennyi bútort jegyzékbe vették. Ezek azonosítása a pénztárkönyvekben szereplő darabokkal szinte lehetetlen feladat a hiányos adatok miatt. Annyi bizonyos, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum őriz egy empire szalongarnitúrát a tengelici kúria egykori bútorai közül.

27 A szekszárdi múzeum iparművészeti gyűjteményébe mindössze három darab városlődi keménycserép dísztál, egy 1735-ben készült óntál, 1780-as állóóra, egy fajansz váza és egy bécsújhelyi készítésű ónfedelű kancsó került. A KERT A felvilágosodás korának jellegzetes tünete az angolkert-stílus, mely a XVIIIXIX. sz. fordulóján váltotta fel a franciakertet, s 1830-ig élte virágkorát, majd a század folyamán észrevétlenül tiszta tájkertté fejlődött. Az angolkert látszólag megszabadult a szigorú kötöttségektől, kanyargó útjai, facsoportjai tudatosan természetszerúek. Magyarországon az angol kert igénye egyszersmind a tulajdonos műveltségét, haladás iránti elkötelezettségét, társadalmi rangját is jelezte. A stílus elterjedésének legfőbb forrásait és eszközeit a mintalapok és könyvek jelentették. Az angolkertek leggyakrabban klasszicista épületekhez tartoztak, de különálló egységként léteztek. Ez a stílus nagy zöld felületeket igényelt, nyírt pázsitokat, váltakozó színű lombos fákat, tavakat, patakokat, üvegházakat különleges növényekkel. Legkedveltebb fafajtája a jegenye, a hárs, a tölgy különféle változatai, vadgesztenye és akác és a szomorúfűz.

28 Tengelicen a régi kúria körül 1815-ben

29 szabályos négyszög alakban facsoportok sorakoztak, nem emlékeztetve igazán megtervezett parkra vagy franciakertre. Csapó Dániel a kúria és gazdasági épületek felújítása mellett gondot fordított a park szépítésére is: 1816-ban németországi kertészektől különféle fákat és virágokat rendelt. Eddigi adataink alapján az angolkert kialakítására az új kúria elkészülte után került sor. Zádor Anna a kert tervét is Pollack Mihálynak tulajdonítja.

30 Erre azonban sem közvetett, sem más bizonyítékunk nincs, csupán a Diárium adatai és a létező térképek adnak eligazítást. A Csapó család iratai közül az eredeti kert-tervek nem kerül-