Gaál Attila (szerk.): Szekszárd Megyei város monográfiája (Hasonmás kiadó Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 2006)

Az akkori időkben ezek áz építkezések mind nagy jelentőségűek voltak és -általuk az iparosok száma folyton emelkedett. Különösen az építészet és a vele kapcsolatos iparágak lendültek fel. Jogállás tekintetében az iparosok az apátsággal szemben szabadok voltak és céhekbe tömörülve dolgoztak. A török hódoltság után az első céh az 1720-ik évben alakult. Ezen időtől kezdve Szekszárdon a szűrszabó, a takács, a csizmadia, a varga, a szíjjgyártó és nyerges, a kádár, az asztalos, a lakatos, az ács, a kőmíves, a bognár, a kovács, a fazekas és a molnár céhek működtek. A céhek életét Szekszárdon is szabályzatok irányították, amelyeknek pontjait (articulusait) az úgynevezett céhlevelekbe foglalták. Az itteni céhek leveleiket rendszerint a már másutt érvényben lévőkről másolták le, azokat Tolnavármegye vizsgálta felül és a helytartótanács hagyta jóvá, az uralkodó pedig aláírásával látta el. A királyi megerősítés után a céh mesterei is aláírták a levelet, amely ezzel a törvény erejével bírt. A nagyobb céhek körzeteket alkottak, amelyekbe a vidéki mesterek is tartoztak és reájuk nézve szintén az elfogadott szabályok voltak az irányadók. A vidékiekkel az úgynevezett Játom ester M-ek érintkeztek, akik az illetők munkájára és magaviseletére is felügyeltek. A céhek élén a céhmesterek — atyamesterek — álltak. A szekszárdi egyes céhek levelei általában véve azonos tartalmúak voltak, alapelveiket a céhek érdekeinek a védelme és a tagokról való atyai gondoskodás képezték. Mindegyik céh külön zászlóval bírt, amelyet védszentjeiknek a képei és az egyes iparágak jelvényei díszítették. A szabályzatok irányították a testület és a tagok vallási életét, védték a munkaadó és munkás jogait, előírták ezek kötelezettségeit, vigyáztak az ipar tisztességére, tökéletesítésére és annak folytonosságára, végül magukba foglalták azokat a büntető szankciókat is, amelyeket az articulusok ellen vétőkkel szemben szigorúan alkalmaztak. Igen érdekes, hogy a büntetés nemében a gyertya és a bor rendszerint szerepelt. A jó szekszárdi kadarkát áldomásokon fogyasz-