Gaál Attila (szerk.): Szekszárd Megyei város monográfiája (Hasonmás kiadó Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 2006)

ugyan nem volt irigylésre méltó a helyzete. Ha az adót más módon nem tudták kicsikarni, úgy a fél ingatlanát elárverezték. így történt ez az 1546-ik évi március hó 3-án is, amikor Szekszárd városban Eznődi István háza, kertje és rétje Mahmud szekszárdi várőrzőnek 340 akcseért adatott el. Az ugyanekkor tartott árverésen Behrem tüzérségi főnök Gercsők üres és düledező házát 100 akcseért vette meg. Adózás szempontjából a lakosokat szintén lajstromokban — defterekben — írták össze. Ezek alapján megállapítást nyert, hogy Szekszárdon 1572-től 1573-ig a következők adóztak: A Felfalvi-utcában: Adács György, Teleki Péter, Csorbái Ferenc, Tóth Benedek, Nagy Benedek, Szász György, Somogyi Vince, Kiss Tamás, Szabó Ferenc, Kiss Gergely, Sági György, Mészáros Ambrus, Kerekes Péter, Nagy Balázs és Mészáros Mihály. Szekszárd város részben: Város Albert, Péter Mátyás, Péter Mihály, Ács Bálint, Ács Pál, Piros Balázs, Piros András, Karácsony Mihály, Piros Gergely, Garai Péter, Kiss Benedek, Varga Bálint, Tóth Mihály, Margit Imre, Szabó Ádám, Varga Tamás, Ohor Máté, Nagy Máté, Horváth Benedek, Makó Balázs, Marosi Mihály, Nagy Farkas, Varga Benedek, Garai András, Garai Benedek, Mészáros Péter, Móri Imre, Szakály Péter, Pap Mihály, Kelemen Albert, Nagy Balázs, Vas György, Csavar Albert, Sóki Ambrus, Szabó Mihály, Bakó Vince, Borcsi György, Gergely Ferenc, Madaras Antal, Boda Albert, Szőnyi Benedek, Ilor E., Karvas Albert, Kelencsei Máté és Kőrössi Mihály. Úgylátszik, hogy a török a várost két részre osztotta."Az egyik — az alapításkori régi rész — volt a Felfalvi-utca. Ezt a negyedet általános meghatározással ma is Felsővárosnak hívják. A Szekszárd városrészt a volt apátsági templom és a kolostor előtti, — korábban a nemesek és nemes jobbágyok által lakott házcsoport képezte. A tőröknek fizetett adó neme és nagysága különbözött aszerint, amint a saját szempontjából természetbeni járandóságra volt szüksége, avagy nem. Mivel a mohamedán vallás tiltotta az alkohol élvezetét és a sertéshús fogyasztását, a must- és a sertéstizedet mindig pénzzel, „akcse"-vei váltották meg.