Gaál Attila (szerk.): Szekszárd Megyei város monográfiája (Hasonmás kiadó Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 2006)

Hogy a török hányféle adónemet agyalt ki és hogy mily sokféle és magas adót kellett a szekszárdiaknak fizetni, mutatják azt az alábbi kimutatások : Szekszárd kültelkét képező Csatár-falú adójövedelmét az 1565-ik évi április hó 22-től az 1566. évi április hó 22-ig terjedő időben a következők képezték: Gabonatized 8 lakos után Kenderadó _ _ _ _ 33 a. 4 kereszt búza _ 840 a. Faadó _ __ _ _ 4560 „ Musttized 10 itteni, 77 tol11 kapu iszpendzséje* _ 550 „ nai, 12 szekszárdi, 5 Kertadó __ _ _ _ 22 , öcsini, 9 kemedi, 20 Méhkasadó _ _. _ 32 „ sági, 5 fehérvizi, 5 görSertésadó _____ 40 „ jeni, 10 faddi, 5 mazsai Kaszaadó _ _ _ _ 17 „ lakos 17.994 1/2 pint bor Malomadó _ 60 „ után 84.229 a. Bádhava** _ _ _ _ 200 „ Összesen : 90.563 akcse. Az anyahelységnek, a városnak a jelzett időbeli adótételei az alábbiak voltak : Buzatized 270 kereszt után Zabtized 3 kereszt _ _ 17 kapu után iszpendzse Méhkasadó _ _ _ Kenderadó _ _ _ _ Lencsetized _ _ _ 5400 a. 24 „ 850 „ 100 „ 8 „ 60 „ Összesen Árpatized 14 kereszt után 168. a Must 194 pint _ _ _ 985 „ Kertadó _ _ _ _ 34 „ Sertésadó _ _ _ _ 272 „ Lentized _ _ _ _ 260 „ Bádhava _ _ __ _ 350 a. 8.511 akcse. A közölt kimutatásokból látható, hogy a hegyeken virágzó szőlőművelés volt. Tekintélyes összeget tett is ki a mustadó a Szekszárd melletti Csatár faluban, mely 11 kapuval lett „harács" alá felvéve és 17.994 pint után 84.229 akcset fizetett. Mivel egy pint T415 liternek felelt meg és mivel 60 akcse 1 aranyat ért, a kereken 254 hl. must után 1.400 török aranyat kellett a szegény csatáriaknak leróni. * Fejadó volt, főre vetették ki. ** Bírságpénz volt. A török földesúr kisebb kihágásért rótta ki. Miután jövedelemszerzésre használta, nem a kihágás nagysága, hanem a tettes fizetőképessége határozta meg a bírság nagyságát.