Gaál Attila (szerk.): Szekszárd Megyei város monográfiája (Hasonmás kiadó Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 2006)

kodtak pótolni, azonban ezek — bár a lakosság velük családtagok módjára bánt — korántsem nyújtották a kívánalmakat, mert egyrészt a speciális művelést igénylő szőlőmunkához nem értettek, másrészt hiányzott belőlük a rájuk nézve idegen föld szeretete* Az ipar a nyersanyag hiánya miatt, — a kereskedelem a háborús egykéz irányítása folytán a minimumra csökkent, a hivatalnoki kar pedig reggeltől napestig az Íróasztal mellett görnyedt és végezte a háborús igazgatás népszerűtlen, idegölő munkáját. A sivár helyzett ellenére az irányító körök mégis mindent elkövettek, hogy a háborúban munkaképtenné vált harcosok egészségüket visszanyerjék és újból dolgos polgárai legyenek a városnak. Ezért állandóan felszínen tartották a tüdőbeteg katonák otthonának a létesítését, a nagy emberveszteség pótlására pedig a csecsemővédelmet intézményesen megszervezték. Szekszárd háborús életének egyhangúságát nem zavarták meg a már másutt működésbe lépett szélsőségek nemzet- és hazaellenes szervezkedései, itt mindenki megfeszített erővel dolgozott, becsülettel türt és szenvedett, várta a hosszú háború mielőbbi szerencsés befejezését. 2. RÉSZ. Az 1918-ik év nyarán a központi hatalmaktól elpártolta hadiszerencse. A magyar ezredek minden hősiessége és temérdek véráldozata ellenére a piavei csata balsikerrel végződött. Gróf Tisza István a parlamentben bejelentette azt a való, — de a következményeiben kiszámíthatatlan tényt, hogy elvesztettük a háborút. ily előzmények után az 1918-ik évi október hó vége felé a bel- és kü földi helyzet már igen komolyra fordult. Amig ellenségeink egységes fronton vonultak fel ellenünk és Prágában, valamint Zágrábban megfeszített erővel dolgoztak kitűzött céljuk, az Ausztriától és a Magyarországtól való elszakadás érdekében, addig nálunk, a Wekerle-kormány az 1918-ik évi október hó 24-én lemondott, a hosszú háborútól teljesen kimerült társadalom pedig elaléltan, tétlenül állt. Ugyanakkor a nemzetközi szocialista irányzat — az ellenséges külföld támogatásával — már nyiltan lázított. Agitált minden ellen,