Gaál Attila (szerk.): Szekszárd Megyei város monográfiája (Hasonmás kiadó Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 2006)

A taplósi bekötés folytán a Sárvíz már nem veszélyeztette Bátáig a Sárközt, tehát a Duna árvizei által okozott bajokat kellett még megakadályozni. E célból alakúit az 1855-ik évi október hó 30-án a „Duna Védtöltési Egylet", amelynek első mérnöke a korán elhalt Őrffy Imre volt. Az egylet az 1869-ik évi január hó 18-án „Tolna—bátai Dunavédgát-társulat"-tá alakúit át, majd az 1873-ik évi augusztus 11-iki közgyűlésen címét „Szegzárd—bátai Dunavédgát-társulat"-ra változtatta.* A társulat életében tartósan eredményes munka csak akkor kezdődött, amikor az 1878-ik évi október hó 18-án Tóth Károly igazgató-mérnök vette át a vízszabályozási munkálatok vezetését, aki fáradhatatlan munkakedvvel, éleslátással a szekszárdi vizöntéses és mocsaras vidéket értékes legelőkké tette. A hasznossá vált földterületek felosztását pedig akkor eszközölték, amikor a gazdákat a filoxera pusztítása a földre sújtotta. A felosztott alsó- és később hasonló sorsra jutott felsőlegelőkből jutott vagyonszaporulatok tehát a szőlők kipusztulása folytán gazdasági örvénybe jutott gazdák számára valóságos mentődeszkák voltak. A legelő elkülönítéssel együtt eltűntek Szekszárd utcáiról a kivonuló marhacsordák is, nem kellett többé a közgyűléseken nagy harcok között gulyást, csordást és csikóst választani, elhallgattak a kolompok és a falusi élet kedves emlékei a multté lettek. * * * a kaszát szájából ki ránczigálni akarta, az idő alatt egyik társa segítségére érkezvén, a kezében volt nádvágóval a farkasnak áll-kapczáját vágta keresztül, így a kártevő állat árthatlanná tétetvén, bőre le nyúzatott, s a derék három •fiu által öt pengő forintért eladatott ; — beszélik nádvágó embereink, hogy a Duna mentében fekvő úgynevezett Gemenczi erdő és bozótságban annyi farkas van, hogy nappal tarisznyájukból élelmi szereiket megeszik, s este midőn a munkások csoportra vergődnek s tüzelnek, a szemtelen farkasok őket körüí fogják, s csak ugy mernek a munkában elfáradtak alunni, ha kettőt hármai magok közül őrnek állitnak fel. Németh Mihály* * Az 1899-ik évtől kezdve a „Szekszárd Bátai Ármentesitö és Belvízszabályozó Társulat" cimet vette fel.