Gaál Attila (szerk.): Szekszárd Megyei város monográfiája (Hasonmás kiadó Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 2006)

A filoxera nemcsak a gazdákat sújtotta, hanem a szőlőművelésből élő napszámosok munkanélküí való maradása folytán szociális bajok kútforrásává is lett. Valóságos Istenáldás volt tehát abban az időben Szekszárdra a Bezerédj Pál vezetése alatt újból megindult selyem tenyésztés fellendülése, amely a gubótermeléssel a gazdának és a munkásnak szép jövedelmet, — a selyemgyárban való foglalkoztatással a családtagoknak pedig állandó munkaalkalmat biztosított. Ilykép Bezerédj Pál volt az, aki a filoxera által okozott gazdasági lerongyolódottságban sok ezer szekszárdi munkásnak kenyeret adott és a keletkezett szociális bajokat nagymértékben kiegyensúlyozta. A kiváló nemzetgazdász tekintete elsősorban mindig Szekszárd felé irányult és az 1880-ik évben felállította az Országos Selyemtenyésztési Felügyelőséget, majd ugyanebben az évben Országos Petevizsgáló Állomást is létesített, amely később évente 300 górcsővel és kb. 800 munkással dolgozott* Az 1880-ban felállított ..Országos Selyemtenyésztési Felügyelőség

0 szekszárdi székháza. * A magyar selyemtenyésztés 250 éves múltját összeállította Fent István m. kir. selyemtenyésztési főfelügyelő.