Gaál Attila (szerk.): Szekszárd Megyei város monográfiája (Hasonmás kiadó Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 2006)

Idejárul az is, hogy ezen háznál lévő istállónak szögletitül fogva, egész a kapu sarkáig Falat állétani 4dvánnánk és az város Épületitül el rekeszteni szándékoskodnánk. Ezen szándékunknak is, hogy Céllyához juthassunk engedelemért alázatosan esedezünk." Figyelembevéve a kérelmet, abból az a megállapítás szűrhető le, hogy a török kiűzése után az első városháza a várban volt. Megerősíti ezt az 1780-ik évi január hó 17-én Simontornyán tartott megyei közgyűlés alkalmával az uradalomhoz intézett azon előterjesztés is, amelynek a végén a Karok és Rendek kérték, hogy a szekszárdi várban hivatali szobák és börtön céljára bizonyos helyiségek engedtessenek át. Mivel a vármegye akkor is felettes hatóság volt, férőhely végett igénybe vehette a községházát is, amelyből Szekszárd rohamos fejlődése folytán az igazgatás amúgy is kiszorult. A második városházának, a mai elődjének az alapfalait az 1925. évi általános vízvezetéki munkálatok alkalmával megtalálták. Az épület a nagytemplom főbejáratát és a városháza kapuját összekötő egyenes vonal közepén, a Béla király-téren állt és homlokzatával a várra nézett. Igen érdekes a. Béla király-térnek a templom leégése előtti beosztása. A tér abban az időben is a város középpontját képezte. A Szentháromságszobor a mai helyén volt. Az uradalmi pincébe való járás a Béla király-tér felől, a vármegyeháza kertjének a Szentháromságszoborra néző oldalánál történt. A mostani templom fogház felőli része helyén az uradalom megszüntetett kosárfonó épülete állt. Ettől nyugatra a megyei beszálló és a városi korcsma foglaltak helyet, amelyeknek elődje volt a Rodt Ferenc Konrád-féle szerződésben említett „Fekete Elefánt-szálló." A mai városháza helyén előzőleg egy csapszék düledezett, amelyet később a tér kiszélesítése céljából megszüntettek. A csapszék telke egy kőfal kerítéssel csatlakozott a plébániához. A vármegyeházának csak a mai déli, keleti és nyugati része épült még föl, mig a telek északi részén — bástya fallal körül-