Gaál Attila (szerk.): Szekszárd Megyei város monográfiája (Hasonmás kiadó Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 2006)

A főútvonal éppen úgy, mint a II. József-féle hadi térképen, a Bezerédj István és a Kadarka utcákon át vezetett. A Széchenyi utca után a báró Augusz Imre utca már kiépült, a város a későbbi vasút és az Újváros felé terjedt. A jelzett utcákon kivül a síkság felé más nem látható, az Újváros pedig keletkezőben volt. Az 1800-as évek elejéről való térkép, amelynek bal széle felé látható Szekszárd. Szekszárd II. Józseftől az 1848-as időkig gazdaságilag igen nehéz korszakot élt át. A súlyos helyzetből való kijutás reménye csak a reformkorszak után kezdett derengeni, amely az 1825-ik esztendővel köszöntött be Magyarországon. A reformmozgalom politikai, társadalmi és gazdasági szempontból megmozgatta az egész nemzetet, amelynek minden rendű és rangú polgára iparkodott a saját tehetsége szerint a köz javát előmozdítani.