Szakály Ferenc: Ami Tolna vármegye középkori okleveleiből megmaradt 1314-1525 (Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 1998)

Amit a középkori Tolna vármegyéről tudni lehet

AMIT A KÖZÉPKORI TOLNA VÁRMEGYÉRŐL TUDNI LEHET A KIRÁLYI VÁRMEGYE A legkorábbi, I. István-kori alapítású(kereken harminc) várispánságok közé tartozik. Hozzávetőleg a szomszédos dunántúli és Duna-Tisza-közi vármegyékkel (Fejér, Somogy, Baranya és Bodrog) egyidejűleg keletkezett. Első említése az 1055. évi tihanyi alapítólevél egy viszonylag korai átiratának hátoldalán olvasható: „In territorio Tolene est villa Fotody."

1 Területe déli és nyugati irányban lényegesen kiterjedtebb volt a mai Tolna megyéénél; határvonala egybeesett az 1009-ben alapított pécsi püspökség tolnai és regölyi főesperességének határával.

2 Névadó vára Tolna, amelyet ennek megfelelően egészen a 15. század végéig leginkább Tolnavárnak neveztek; ám a környéken régészeti nyoma sincs erősségnek.

3 Első ispánja 1093-ból, első curialis comese (= helyettes ispánja) 1279-ből név szerint ismert.

4 VámépeiTŐl egyetlen ízben, a szekszárdi konvent 1279. évi oklevelében olvashatunk,

5 amely megnevezi a curialis contest, a maior castrix. (= ispánság terülketén élő hadkötelesek parancsnoka), a maior exercitus castri Tholnensist (= a várjobbágyokparancsnoka), a centuriot (=száznagy, az előbbi helyettese) és 4 iobagio castri Tholnensist (= várjobbágy).

6 Várbirtokokat csak elvétve ismerünk: Bulla és Herceg, (1328) és Kormó, (1145/1445).

7 A királyi vármegye közhitelű írásbeliségről nem tudunk. A NEMESI VÁRMEGYE VAGY MEGYE (UNIVERSITAS NOBILIUM COMITATUS TOLNENSIS) Az átalakulás 1306 és 1314 között — országos viszonylatban is korán — ment végbe;

8 az első alispán+4 szolgabíró (iudex nobilium) által jegyzett oklevél 1314. július 24-éről ismeretes (N° 1.), az első hozzá intézett parancslevél kelte: 1319. augusztus 5. (N° 3). A vármegye területe keveset változott,

9 bár előfordult, hogy az uralkodó — az illetékes földesúr kérésére — egyes településeket más megyéhez csatolt át.

10 Csánki Dezső történelmi földrajza a 15. századvégén 13 várat, 21 [mező]várost,