Szakály Ferenc: Ami Tolna vármegye középkori okleveleiből megmaradt 1314-1525 (Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 1998)

Amit a középkori Tolna vármegyéről tudni lehet

1. A mai és a középkori Tolna megye más lakott vagy elpusztult — többnyire élő — települést regisztrált,

11 a jelek szerint azonban ennél lényegesen több települési egységgel kell számolnunk.

12 Az akkor 4502 km

2 (ma: 2584 km

2

) területű megye az ország legsűrűbben lakott és legmódosabb területei közé tartozott. A 15. század végén népsűrűsége 19,7—22,4/km

2 között mozgott, ezzel az ország harmadik legsűrűbben lakott megyéje volt. 1494. és 1495. évi országos adóelszámolások szerint 9924 1/2, illetve 10 031 1/2 dikával (= portával, állami adóztatási egységgel) a 4. helyen állt a megyék rangsorában.

13 Bár időlegesen tolnai birtokosok voltak olyan oligarchák, mint Ozorai Pipo (ozorai uradalom), a Rozgonyiak (tamási uradalom fele) és a Garaiak (simontornyai uradalom), a megye területén nyomasztóan nagy birtok-komplexum nem alakult ki. Legnagyobb birtokosa a Hédervári család volt három uradalommal