Szakály Ferenc: id. Hollós László élete és munkássága (Szekszárd, 1989)

III. Újra Szekszárdon (1911-1940) - 2.” Szekszárd vidékének gombái” (1933)

„A munka ismét életszükségletem lett - vallja - s amikor csak tehettem, kimentem az imádott erdőbe, azt kutattam, lelkemből szerettem. Azt a csendes mély erdőt szerettem szívem egész melegével." Elsőnek a munka ismeretlenekkel foglalkozó része készült el „Új gombák Szekszárd vidékéről" címen. Ez a dolgozat 1926-ban jelent meg három közleményben. A munka megjelenése alkalmából igen érdekes cikket írt a helyi újságban, amelyben a gyűjtés titkairól is beszél: „Szekszárd vidékéről évek során keresztül ezer fajnál több gombát gyűjtöttem és vizsgáltam meg mikroszkóppal és ebben a nagy anyagban több, a tudományban eddig ismeretlen fajt találtam. Ezeket most közöltem a Magyar Tudományos Akadémia kiadta Mathematikai és Természettudományi Közlemények 1926. XXXV. kötetében megjelent dolgozatomban, mely 64 lapon százharminc új gombafaj leírását tartalmazza latin nyelven, egy tábla rajz kíséretében. Az egyes gombák leírása után a termőhely következik." »Prope Szekszárd Hungariae«, és így Szekszárd a tudományos világirodalom vérkeringésébe kerül. A tudományban eddig nem ismert, új gombákat nemzetközi megegyezéssel latinul szokás leírni, hogy »Saccardo Sylloge Fungorum«, mely huszonkét kötetben pontosan 74 324 gombafaj latin leírását tartalmazza, az újonnan felfedezetteket folytatólag felvehesse, s a leírást az egész Föld tudósai megérthessék. Ebben a nagy összefoglaló munkában mintegy ötszáz gombafaj leírása tőlem származik. A nagy közönség természetesen a piacon látott néhány faj kalapos gombát, vagy taplót, meg a gombarozsdát, üszögöt, a szöllő peronoszpóráját tartja csak gombáknak, de a legtöbb, szekszárdi új gomba gombostűfejnél kisebb, többnyire csak két-háromtized milliméter átmérőjű, gyakran bonyolult szerkezetű gömböcske, mely különböző növényeken él és csak mikroszkóppal állapítható meg neme és fajtája. Ezzel a mikroszkóppal a milliméter két és fél ezred része még pontosan mérhető és a kicsiny gomba finom szerkezete jól tanulmányozható. Szekszárd vidékének érdekesebb gombáival nemcsak az irodalom, hanem az eredeti példányok útján is megismerkedhetnek a külföldi tudósok. A bécsi múzeum szárított gyűjteményt ad ki hatvan példányban, s ezt a különböző országok múzeumai és tudósai ingyen kapják, akik a gyűjtés és feldolgozás munkájában díjtalanul részt vesznek. Ez a nemzetközi tudományos kiadvány a háborúban sem szünetelt és a bécsi múzeum akkor is kapott Szekszárdról gombákat, amelyeknek latin ismertetése végén ott állt: »Hungaria (Comitat Tolna) prope Szekszard«". Ebben tehát mint afféle kulisszatitkot leírja, hogy tulajdonképpen hogy is jutott el az információ a világ minden tudósához. De egyúttal elárulja azt is, hogy összeköttetését a bécsi múzeummal szinte szorosabban tartja, mint a Magyar Nemzeti Múzeummal.