Szakály Ferenc: id. Hollós László élete és munkássága (Szekszárd, 1989)

III. Újra Szekszárdon (1911-1940) - 2.” Szekszárd vidékének gombái” (1933)

„A Szekszárd vidékének gombái" című könyv a gróf Vigyázó Sándor és Ferenc hagyatéka jövedelmének felhasználásával a Magyar Tudományos Akadémia kiadásában jelent meg 1933-ban. Ez a munka 1386 fajta gombát sorol fel, köztük az új gombákat is, amelyek a tudományban eddig ismeretlenek voltak. A bevezetés és az irodalom után „Konyhakerti és más termesztett növényeinken és gyümölcsfáinkon élősködő gombák a gazdanövényeik szerint betűrendben felsorolva" következnek. Ez után jön a „Szekszárd piacán 1912. óta észlelt gombák" betűrendes névsora 60 fajjal. Végre a dolgozat fő tömege 1386 fajta gomba, mindegyiknél részletes leírással, utalással a szakirodalomra. Közérdekű voltánál fogva álljon itt mutatvány gyanánt a sárgadinnye egyik betegségéről írt érdekes tanulmánya. (83. lap, 529. sz.) „A szekszárdi piacon árult sárgadinnye (Cucumis Melo L.) héján, némely év szeptember első felében igen gyakori, más években teljesen kimarad. A héjon barna, besüppedő foltokat okoz, melyek gyakran összefolynak. A bemélyedt héj olyan, mintha csiga rágta volna ki. A besüppedt gödrökben számos apró, pontszerű, halványrózsaszínű sporatömeg látható. Spórái hosszúkásak, hyalinok, egysejtűek, 16-18=5-6 n méretűek. A gomba sima sárga héjú sárgadinnye fajtákat támadja meg a legjobban. A szinte simahéjú kis zöld, Maraicheren ritkán találni, a cserhajún és a Turkesztánon a legnagyobb ritkaság. Ha a dinnye héját nagyon meglepi a gomba, a rózsaszínű spóratömegektől ragadós lesz. A termelők, eladók és a közönség egybehangzóan „nyúlrágásnak" tartják és hívják a gombaokozta gödröket. Ezt a fenésedést a szekszárdi piacon láttam ma következő helyekről hozott sárgadinnyék héján: Alsónyék, Bogyiszló, Csámpa, Paks, Ocsény, Kalocsa, Tengelic, Németkér, Sárpilis, Simonmajor, Szekszárd (Borrév, Gurovica, Józsefpuszta, Palánkpuszta). A gomba legjobban támadta meg a bogyiszló faiskola dinnyéit. Innen való dinnyét sokszor vettem, láttam olyan példányt is, amelynek héján 110 besüppedést, gombatelepet számoltam össze. Az 1929-es év szeptemberében alig láttam dinnyét, amely ne lett volna megrakva a fenésedés gödreivel. 1932-ben ismét bőven volt. Úgy látszik a gomba emberre nem ártalmas. Évek során keresztül sok ilyen fenésedett sárgadinynyét ettem, de sohasem lettem tőle beteg. A fenésedést csak egyszer láttam piacon árult görögdinnyén (Citrullus vulgáris. Schrad.). A Csámpáról való gombás dinnyét meg is vettem és héját lehámozva eltettem. A fenésedést az uborkán (Cocumis sativus L) soha nem tudtam megtalálni. A dinnye fenésedésének gödrei nagyon hasonlóak a fekélykór (Scoleéotrihum melophtorum Prill et Delaer.) gödreihez, de azokban nincsen rózsaszínű