Szakály Ferenc: id. Hollós László élete és munkássága (Szekszárd, 1989)

III. Újra Szekszárdon (1911-1940) - 2.” Szekszárd vidékének gombái” (1933)

bécsi múzeumnak. Megjelent dolgozatainak különlenyomati példányát is eladta egy német cégnek. Hagyatékában csak nagyobb munkáinak kötetei voltak megtalálhatók. Az összes tudományos értékért, tudomásom szerint, az örökösök 800 pengőt kaptak, amiből jelentős rész esik megmaradt szakkönyveire. A kicsi, kétszobás házacska mellett, talán csak a bélyeggyűjteménye jelentett igazi értéket. Egész életében nagy szeretettel foglalkozott ugyanis bélyeggyűjtéssel. Ez volt a munka utáni szórakozása, s jelentős összegeket is fordított egyes sorozatok felvásárlására. Már diákkorában jelentős bélyeggyűjteménye volt, de kémiai felszerelésért elcserélte azt. 1883-ban kezdett újra gyűjteni. A feljegyzések szerint 1929-ben 153 000-es válogatott és vízjelek szerint is rendezett magyar bélyeggyűjteménye volt. Hatalmas képes albuma 6000 darabból álló külföldi címletet foglalt magába. Halálakor 200 000 darabból állott a gyűjtemény. 2. „Szekszárd vidékének gombái" Ez a munka Hollós utolsó, komoly alkotása, és bár a leghosszabb időn keresztül gyűjtötte hozzá az anyagot, ez a legbefejezettebb is. Megjelenése ugyanis már a tudós alkotóerejének hanyatlása idejére esik. 1933-ban jelenik meg, a Mathematikai és Természettudományi Közlemények XXXVII. kötetének 2. számaként, 216 oldal terjedelemben. A könyv bevezetőjében Hollós meg is jegyzi, hogy a kutatás nem tekinthető befejezettnek, csupán csak megszakítottnak, mert megítélése szerint Szekszárd környékén 2000-nél is több gombafaj van. A tőle megszokott őszinteséggel azt is bevallja, hogy erejéből már nem telik többre. (73 éves volt) Ez nem is csoda, hiszen látása a sok-sok reggelbe nyúló, átdolgozott éjszaka következtében egyre gyengül. S ezzel a gátlással már az ő ereje, akarata és tudomány iránti lelkesedése sem birkózhat meg. E munka szakszerűség szempontjából is több kívánnivalót hagyott maga mögött. A legújabb szakirodalom ismerete nélkül, teljesen elszakadva a tudományos élettől természetszerűleg nem tudott lépést tartani a felfedezésekkel és az új meghatározásokkal. Ezért történt, hogy az elkészült dolgozatokban leírt új fajtákkal kapcsolatosan Moesz Gusztáv több újnak leírt gombát már ismert fajokkal azonosított. Dr. Moesz ismerve Hollós érzékeny természetét, sejtette, hogy ezért megsértődik. Erről egyébként Moesz emlékezésében a következőket mondja: „Sejtettem, hogy a legtárgyilagosabb hozzászólásért is neheztelni fog. Úgy is volt. Később, felajánlottam neki, hogy észrevételeim második sorozatát maga tegye közzé, mint saját javítását. Erre a következőképpen válaszolt »Hogy a