Szakály Ferenc: id. Hollós László élete és munkássága (Szekszárd, 1989)

II. Kecskeméti évek (1891-1911) - 2. Az útkeresés

órához, és láthatólag örült neki, midőn pompás aranyóráját megdicsértem. Hasonlít a gyermek a sikkes, bontonos emberhez, ahhoz a nagy gyerekhez, aki csak külsőségekre ad, s az illemtanból merített mázzal takarja silányságát. Ne a külsőre tekintsünk egyedül, hanem kutassuk a bensőt, a lényeget, az igazságot. Ebben nem csalódunk, míg a puszta külső sokszor csalódásba ejthet bennünket." Az előadás ez után az érdekes és filozófiai magasságban járó színes és fordulatos bevezető után részleteiben is ismerteti a boglárka növénycsalád Kecskemét vidékén ismert fajait, azok színes virágait, majd nagy vonalakban leírja a növény konzerválásának és a növényi részek mikroszkopikus metszeteinek készítési módját is. Előadása mindvégig szemléletes és igen élvezetes. „Az igaz, hogy lassú munka a belsőt vizsgálni - fejezi be előadását. - S mi rendesen csak a külsőre, a ruhára, a mázra szoktunk tekinteni, de a gyökereknek mutatkozó szárak, melyet sokan gyökérnek néznek, ismét csak arra intenek bennünket, ne a külsőre tekintsünk egyedül, hanem kutassuk a belsőt, a lényeget, az igazságot. " Igen, nézzünk mindennek a mélyére, ismerjük meg az embereket és a belső tartalom, a közösség és a nemzet érdekeinek szolgálata szerint értékeljük őket is! Ne a majmolókat, a képmutatókat halmozzuk el dicséretekkel, elismerésekkel, hanem azokat, akiket alkotóerő hevít és nagy feladatokat állítanak maguk elé - fűzhetnénk tovább a gondolatot. Hollós, a tudós azonban nem akar ilyen mélyen ítélni a kor társadalma felett, csak szerényen mutat rá arra, hogy a lényeget, az igazságot kell keresni mindenek felett, még akkor is, ha az lassú vagy éppen kellemetlen munkával jár. Ez a fajta igazságkeresés volt élethivatása, életcélja akkor is, amikor igazán még nem találta meg magát. Hiszen ekkor még maga sem tudta, hogy tulajdonképpen hol is köt ki. A boglárkákkal csak azért foglalkozott, mert útjába kerültek. Szinte élvezettel kutat a természet titkai után, és nem nyugszik, míg a rejtett titok nyitjára nem jön, míg nem tiszta előtte valami. Dolgozatának elfogadása után ugyan a növénytan doktorává avatják, de nem köti le magát egyetlen szak mellett sem. Tulajdonképpen kémikusnak indult. Ebből előbb már doktor. De mivel kevés tanárra volt szükség ebből a szakból, hát tovább vizsgázott növénytanból. Bár 33 éves, érdeklődése még nincs kikristályosodva, csak arról ír, ami elébe kerül. Néha szépirodalmat, tárcát, emlékezést vagy éppen szakdolgozatot. De amit maga elé tűz, annak végére jár. Ha a kecskeméti kutak fúrásainál olyan növényi anyagok kerülnek elő, amelyeket nem ismer fel, a talaj- és kőzettani körülményeket összehasonlítja, és szinonim helyeket keres, hogy megoldja a rejtélyeket. így jut el Krassó-Szörény megyébe, vagy éppen a legészakibb Árva megye sziklás hegyvidéke között keres, kutat analógiák után. Tanárkodásának első éveiben kövületek, ás-