Szakály Ferenc: id. Hollós László élete és munkássága (Szekszárd, 1989)

II. Kecskeméti évek (1891-1911) - 2. Az útkeresés

2. Az útkeresés A kor divatjának megfelelően Hollós kacérkodott szépirodalommal is. Azt természetesen ma már nem lehet megállapítani, hogy a helyi újságokban megjelent tárcái mikor születtek; korábban, vándornevelő korában, kecskeméti letelepedése előtt írta-e azokat, vagy céltalan és ide-oda kapkodó tájékozódásának jeleként esetleg tudományos kutatásainak hézagait töltötte ki ezekkel az írásokkal. Az mindenesetre megállapítható, hogy írásainak mindig célzata volt. Gúny vagy tanítás vezérelte-e, teljesen mindegy. írásai érdekesek és mindig a kor társadalmi visszásságai szolgálnak indítóokul. Sokszor két-három témát is összekapcsol. Egyik terjedelmesebb és folytatásokban megjelenő tárcájában pl. édesapja alakját rajongó szeretettel szövi bevezetőül keretnek, később ifjúkori ábrándképeiről mesél, és a végén gúnyos keserűséggel számol be arról, hogy miért nem nősült meg fiatal korában. Ezek az adatok becses adalékul szolgálnak a szövevényes életrajz feltárásához. Az első írásait 1894-ben, Corvinus álnév alatt jelentette meg: „A Szikra" címen lelkes leírást ad Kecskemét legszebb és legromantikusabb vidékéről. „Anarkista a koporsóban " egy falusi mindentudó borbélymester családjának, és főleg buta, de nagyképű és beképzelt úrhatnám fiának tragikomédiáját festi finom humorral. „A makacs agglegény "-ben egy öreg agglegény komikus történetét mesélteti el ápolónőjével, aki elveteti magát vele. S amikor az agglegény rájön, hogy így mennyivel kényelmesebb az élete, az első nap megüti a guta. „A nihilisták között"címen egy fantasztikus álmát mondja el. Félre nem érthető módon a nihilista álforradalmárokról mond ítéletet. Ágasegyházáról „Őszi kép Kecskemét vidékéről" címen közöl idillikus őszi természetképet. „Egy szerelmes naplója" „Harmadik ideálom" „Egy agglegény estéje" és egy „Szerelmes levél töredékei" című tárcái mellett ebben az évben jelenik meg a Szekszárd melletti Harc község mondabeli családjának tragédiájáról írt „Honthy Ilona" is. Ebben a bűnös, aki egy fiatal lány életét teszi tönkre, őrült koldusként járja a csatári erdőket. Az írás ötletét valószínűleg egykori szájhagyományból és néphagyományból merítette, amelynek történelmi alapja aligha lehetett. A következő esztendőben már csak három szépirodalmi írás jelzi, hogy megkezdődtek a Kecskeméti Emlékkönyv munkálatai, s így ideje nagyrészt foglalt. „Szobalánykoromból" „A Bankóprés" és a „Kiábrándítás"(Ebrudeszk) jelenik csak meg. „A Bankóprés" címűben a harácsolást gúnyolja ki. 1897-ben újra jelentkezik és „Az erdész fia" címen a papi hivatás erejéről, a