Vadas Ferenc szerk.: Ozorai Pipo emlékezete (Múzeumi füzetek Szekszárd, 1987)
Engel Pál: Ozorai Pipo - Jegyzetek
173. Teleki I. 437. 174. 1417: Zichy VI. 448; 1420: udvari lovag (Dl. 58 950). 175. Zichy VI. 448. 176. Dl. 97 018, 54 302. 177. TT. 1884. 238. 178. Dl. 101993, idézi Draskóczy: Kapy 166. 179. (1423): Dl. 97 073, ld. a 129. jegyzetet; 1426: Zichy VIII. 273. 180. 1426: ekkor Kusalyi Jakcs János, előbb Ozorai familiárisa (Dl. 43 742); 1415: Konstanzban címeradományban részesül (Áldásy II. 30). 181. Miklósra 1418: Teleki I. 437; 1422: néhai, árváit Pipo védelmezi (Teleki I. 458); István 1424-ben Pipo zászlaja alatt Szörényben van (Teleki I. 471, Dl. 43 608), 1426-ban az ő kápolnai officialisa (Teleki I. 486). 182. Apácai Gergely (Arad m. 1407: ZsO. II. 5452), Apácai Márton (Arad m., 1409: TT. 1884. 226), Beych-i Domokos (Vas?, 1404: ZsO. II. 3059), Belesi György (Tolna, 1417: Zichy VI. 448), Chermen-i Sándor fia László és János (Nyitra?, 1417: i. h.), Csipcsi Sáfár János (Bodrog, 1417: i. h.), Daji György (Fejér, 1417: i. h.), Drágszéli Zordon Balázs (Solt, 1417: i. h.), Farki György madarasi officiális (Csongrád, 1417: Zichy VI. 457); Fornas-i Balázs ( Pest?, 1417: Zichy VI. 448), Franciás János (Hosszúaszói, Küküllő m., 1418: Teleki I. 437), Haraszti Dénes csanádi (Bodrog m.) officiális (Baranya m.-ből, 1420: Zichy VI. 606), Keményfalvi Lukács (Baranya, 1414: Zichy VI. 314), Koltai Mihály mester diák (Vas?, 1404: ZsO. II. 3059), Kothen-i Egyed (1417: Zichy VI. 448), Kubly-i László (Tolna?, 1417: i. h.), Körtvélyesi Balázs diák (Tolna?, 1413: DF 249 185, Seilern lt. 137), Mányoki Széles Benedek (Tolna, 1417: i. h.), Mési István (Tolna, 1417: i. h.), Oszlányi Sebestyén és András (Bars, 1417: i. h.), Örsi Bicskeié fiai: Pál, András, Imre, Balázs (Tolna, 1413: DF 249 185, Seilern lt. 137,1417: Zichy VI. 448), Révai Mihály madarasi officiális (Szerem, 1411: Zichy VI. 165), Sági János füredi officiális (1412: TT. 1884.236,1413: DF249185, 1417: Zichy VI. 448), Szentgáli Jakab (Baranya?, 1424: Zichy VIII. 197), Szilasi Miklós füredi officiális (Veszprém?, 1412: TT. 1884. 236, 1413: DF 249 185), Tahi Tah (Tolna?, 1417: Zichy VI. 448), Tarjáni Miklós füredi officiális (1414: TT. 1884. 242), Vasvári Péter (1417: i. h.), Szederjegi András (Fejér?, 1417: i. h.). Itt említhető néhány olyan személy, akik alkalmilag Pipo megyéiben viseltek alispánságot, tehát valószínűleg szintén familiárisai voltak: Csamai Ördög István aradi (Temes m.-ből, 1409: ZsO. II. 6757), Kalácsai János aradi ( 1415 : Dl. 92 459,92 470), Kopácsi Fodor László krassói ( 1412 : Krassó III. 277), Muronyi Vér Jakab aradi (Temes m.-ből, 1415: Dl. 92 459,92 470), Szanai Jurga krassói (1411: Krassó III. 268,276), Temesi Miklós fejéri (1413: DF249 186; Pipo familiárisaként említik 1413: DF 249 185,1417: Zichy VI. 448), Varani Balog János aradi (Krassó m.-ből, 1409: ZsO. II. 6757) alispánok. Kis György temesi alispán és temesvári várnagy (1404-07: Temes 339, ZsO. II. 4565, 5738) családnevét nem ismerjük, de nobilis volt (TT. 1884. 18). Rékasi Szaniszló szádi várnagy (1424: Temes 581), aki 1422-ben mint magister részt vett a huszita hadjáraton (Temes 575), inkább a tisztségviselő familiárisok közé számítandó, hasonlóképpen Berzencei Lorándfia György is, a Péc nemzetségből, aki Pipo saját birtokán, Sárvárott volt várnagy és 1416-ban a pécsi gyűlésen urát helyettesítette (F. X78, 565). Pipo 1424-ben búcsút járt ki az ő berzencei plébániája részére (Lukcsics I. 754. sz.). 183. DF. 210 551, Egri k. m. lt. 17-3-1-3. 184. Joachim 109. 185. Temes 587. 186. Ld. a 159. jegyzetet. Ami az egregyi uradalmat illeti, ezt a 16. században a Massayak birtokában találjuk, és mivel birtokosai 1409 után ismeretlenek, föltehető, hogy a család őse - akkor zarándi alispán - szerezte adományul (vö. ZsO. II. 6681). 187. Temes 298, DF261 940,Erdődycs. vépi lt. 73-3579. Alevél évszám nélkül, febr. 25-én Kaproncán kelt, és a legvalószínűbben 1412-re datálható, amikor Pipo hazatérőben Friaulból átutazott Szlavónián. (Vö. a 121. jegyzettel). 188. Pipo 1416. évi boszniai hadjáratán Pálóczi-familiárisok vettek részt (ld. a 124. jegyzetet), bizonyára uruk, a diósgyőri várnagy csapataival együtt. Az 1423-i havasalföldi expedíción jelen volt többek között Bebek Péter székely ispán (DF 210 668-9, Egri k. m. lt. 19-6-1-32 és 33), és Palóci György erdélyi püspök (DF 221 448, Leleszi k. o. lt. Acta ann. 1423-22). 189. ZsO. II. 6924, 6941, 6942. 189a. Vö. Mályusz Elemér: A négy Tallóci fivér. Történelmi Szemle 23 (1980) 542 skk. 190. Mint pl. Keresztúri András nobilis, székesfehérvári sókamarás (1407: Wenzel: Ozorai 84), vagy az Ugocsa megyei Mátyfalvi Illés, 1417 előtt máramarosi sókamara-alispán (DF 220 964, Leleszi k. o. lt. 1417-25).
