Vadas Ferenc szerk.: Ozorai Pipo emlékezete (Múzeumi füzetek Szekszárd, 1987)
Nagy Emese: Az ozorai ferences kolostor
Az alapítástól eltelt időben a kolostor, ül. Ozora birtokosai többször változtak. Ozorai Pipo 1426-ban halt meg; a székesfehérvári bazilikában temették el. (18) Özvegye 1438-ban úgy intézkedett, hogy halála esetén Ozora várát és tartozékait - tehát a kolostort is - átengedi Hédervári Lőrinc nádornak és utódainak.(19) 1443-ban már végleg a nádor kezén találjuk. Az ő utódaié volt a következő század elején (1500,1506) is.(20) Az ásatáskor kibontott, s a templom építésénél későbbi időből származó kripta is e család valamelyik tagjának készülhetett. 1542-ben a birtokot Török Bálint tulajdonában találjuk. Az ozorai kolostorban lakott a felesége udvarába kirendelt gyóntató, Keresztúri Vitályos, az utolsó ozorai őr.(21) Ugyancsak 1542-ben, a közgyűlés - a török veszedelemre való tekintettel megengedi az ozorai testvéreknek, hogy két lovat és kocsit tarthassanak, esetleges menekülés céljaira. (22) A menekülésre 1543-ban került sor, ekkor Török Bálint pápai birtokán helyezik el az értékes egyházi felszereléseket(23), melyeket Török Bálint fia,a protestánssá lett János, nem adott vissza a szerzeteseknek. (24) Az ozorai kolostorra vonatkozó felsorolt történeti adatokból kitűnik, hogy az általunk részleteiben feltárt épület a Dunántúl legjelentősebb ferences kolostorai közé tartozott Az írott feljegyzések tehát alátámasztják az ásatások eredményeit: az épületek nagy kiterjedése s a rövid fennállás alatt végzett többrendbeli alakítások ugyancsak a kolostor jelentőségét húzzák alá. Ha az Ozorán előkerült maradványokat be akarjuk illeszteni a hazai ferences kolostorok sorába, azt látjuk, hogy az alaprajzi elrendezés főbb jellegzetességeiben megegyezik az általános ferences építési gyakorlattal(25): az osztatlan terű, zömök hajóhoz sokszög záródású, több boltszakaszos, támpilléres szentély csatlakozik. A szentélyt itt 60 fokos szögben törő falakkal zárják (ez megfelel a hatszög három oldalának), ellentétben az általánosabb, a nyolcszög három oldalával történő lezárással. Hasonló szentélyzáródással a szegedi ferences templomnál találkozunk. (26) Az első szegedi obszerváns építkezések idejét nem ismerjük, de a rendelkezésünkre álló adatok alapján feltételezhetjük, hogy az ozorai és szegedi építkezések között túl nagy időbeli differencia nem lehet. (27) A torony, általános ferences szokás szerint, a szentélynek a kolostor felőli oldalán áll, jelen esetben a szentély és a hajó találkozásánál, a külső sarkon. A sokszor teljesen elpusztult, vagy nagymértékben átalakított rendházak alaprajzi részleteit kevésbé ismerjük. A néhány még meglevő, részben átalakított emlék alapján arra következtethetünk, hogy a sekrestye mellől általában lépcső vezetett az emeletre. (2 8) E szokásos lépcsőalapozást, mint azt az ásatási leírásban említettük, megtaláltuk az ozorai kolostor keleti szárnyában is. Itt emelet azonban csak a templomhoz közelebb eső oldalon húzódhatott, a második építési periódusban. Ez első építkezések idején, valamint a délebbre eső cellák fölött emelet, a falvastagságok tanúsága szerint, sehol sem volt. Az ozorai kolostor építőanyag-felhasználás szempontjából is megegyezik az általános ferences szokással: a tégla alapanyag mellett követ csak fontos szerkezeti részleteknél (alapozás, nyíláskeretek, bordák, sarokarmírozás) használtak. Végül az ozorai kolostor esetében is a ferencesek tartják magukat ahhoz az általános szokáshoz, hogy kolostoraikat a várost övező fal mentén, ill. jelen esetben a település legkülső szélén építik fel.
