Vadas Ferenc szerk.: Ozorai Pipo emlékezete (Múzeumi füzetek Szekszárd, 1987)
Nagy Emese: Az ozorai ferences kolostor
NAGY EMESE: Az ozorai ferences kolostor Hazai régészeti és művészettörténeti kutatásaink egyik legelhanyagoltabb területe a kolostorokkal, a kolostorok lakóépületeivel való foglalkozás. Eredetileg kolostorral együtt épült, de ma önálló templomot sokat ismerünk, ritkábban maradt azonban ránk maga a rendház: az elpusztultak közül aránylag keveset tártunk fel, a fennállók közül még kevesebb vészelte át nagyobb átalakítások nélkül a felépítése óta eltelt évszázadokat. Épp ezért fontosak számunkra a kolostorokban végzett kutatások még akkor is, ha azok korántsem mérhetők a teljesség igényével. Ozorán (Tolna m.), az Ozorai Pipótól alapított ferences kolostor területén végzett ásatások nem törekedhettek a kolostor teljes feltárására.(1) Az a néhány kutatóárok és szelvény azonban, melyet az ásatás számára biztosított szerény keretből húzhattunk, a kolostorépületnek egy-két olyan jellegzetességére hívta fel a figyelmet, melyet akár egy, a kolostorokkal általában foglalkozó feldolgozás, akár egy ozorai monográfia szempontjából lényegesnek s ezért közlendőnek tartunk. Ozorán - bár átalakítva - napjainkban is áll az ugyancsak Ozorai Pipo építtette, négyszögű, zárt udvaros várkastély, így mind helytörténeti, mind pedig a Zsigmond-kori főúri építési tevékenység vizsgálata szempontjából is nyújtanak - nem elhanyagolható - adalékot az itt feltárt maradványok. Ozora község Alszeg nevű részén, a Barátkút téren, az út szintje alatt jelentkező falakra Gábor József, a község történetének régi kutatója lett figyelmes. Ő 1952-ben kisebb kutatást is végzett a területen, melynek kapcsán egymás mellett sorakozó öt kis helyiségre, s egy keskeny folyosó nyomaira bukkant. A kolostorok cellasorára és kerengőfolyosójára emlékeztető falmaradványokból, a régi hagyományokat őrző „Barátkút" tér elnevezésből s az 1722. évi Canonica Visitatio adataiból arra következtetett, hogy e helyen keresendő az Ozorán emlegetett ferences kolostor. A Canonica Visitatio szerint e helyén ekkor még nagy kiterjedésű és igen szép épület romjai állottak. A környező kertekben talált falmaradványok és faragott kövek is jelentékeny épületre engednek következtetni. (2) A Gábor József által kiásott s az út felszínén helyenként ma is érzékelhető falak, valamint a környező kertekben lévő maradványokra vonatkozó közlések(3) alapján az ásatás megkezdése előtt arra következtettünk, hogy a kolostornak részben a Barátkút déli felén, keletről a Cinca patak, délről a Zrínyi és Petőfi utcák torkolata által határolt területen kellett lennie, míg a kolostor nyugati szárnya a teret nyugat felől határoló, részben beépített telkek területén húzódhatott. A később nyilvános kútként használt régi Barátkút pedig feltehetően a kolostor udvarában lévő középkori kút maradványa lehetett. Ahhoz, hogy a rendelkezésünkre álló ásatási keretből a kolostorra vonatkozó maximális ismereteket érhessük el, a kutatást a Cinca part mellett húzódó keleti
