Vadas Ferenc szerk.: In memoriam Illyés Gyula (Múzeumi füzetek Szekszárd, 1985.)
Vadas Ferenc: Rácegres- Simontornya- Ozora
központ, és a legalkalmasabb arra, hogy a költőnek maradandó emléket állítsunk; nem olyat, amelyet - Arany János közszemlére állított veseköveiről értesülvén - maga is megmosolygott, hanem olyat, amely a szellemiségre építkezve a tájba és a korba, a történelembe ágyazva mutatja be a gazdag életutat. Az itáliai ihletettségű ozorai várat a XV. század elején Filippo Scolari (Ozorai Pipo) építtette. A kor- és művészettörténeti szempontból is jelentős építmény az évszázadok viharában is megőrizte gótikus formáit; Habsburg Miksa hadainak 1491. évi ostroma után a nyugati homlokzat reneszánsz értékekkel gazdagodott, a hódoltság utáni XVIII. századi átépítésben pedig a déli oldal öltözött divatos barokk ruhába. A négyzet alakú, emeletes téglaépület impozáns termei, szegmentíves, kőkeresztes akiakai, nyitott és zárt, díszes erkélyei a többszöri átépítés ellenére még a mai állapotukban is lenyűgözőek. A kastélyok magas vaskerítései, a várkastélyok vastag külső falai és kerek saroktornyai a belül lévőket izolálták, szinte jelképesen is elválasztották attól a világtól, a puszták népétől, amely gazdagságukat termelte. A puszták világát, a feudális Magyarország nagybirtokrendszerét hitelesen bemutatni igazából csak e két póluson együtt lehet. Jó, hogy Ozorán erre is nyílik alkalom, hiszen a várkastély közelében fekvő Esterházy-pusztán szinte minden megtalálható, ami a dunántúli pusztára jellemző; van kastély, vannak cselédházak, műemlék jellegű istállók, nem hiányzik a park sem. A várkastély és a puszta együttese így szinte kínálja, hogy illyési rendezőelv szerint kerüljenek bemutatásra. A várkastély és puszta együttes bemutatásának illyési rendezőelvét magas hivatalok már jóváhagyták, pecsétjükkel ellátták. Nyitva maradt viszont egy kérdés: mi és mennyi kerüljön az életműből, annak tárgyiasult emlékeiből a szülőföldre? A kérdés megválaszolása a család legbensőbb ügye. A hagyatékot féltve őrző és rendező özvegy és a muzeológia berkeiben élő leánya is ismeri elképzeléseinket, a helyszínen is jártak. Nagy örömünkre szolgál, hogy hozzájárultak ahhoz, hogy még az ozorai vár építkezéseinek befejezése előtt, Simontornyán Illyés Gyula emlékkiállítást rendezzünk. Jóváhagyó egyetértésükkel együtt a kiállításhoz tárgyi és dokumentációs anyagot is adtak. Simontornya Illyés gyermekkorában egy-két utcájában már inkább város, mint falu. Nevezetesebb épületei a bőrgyár, a finánclaktanya, a templom és a község nevét adó Árpád-kori vár, melyet Salamonfia Simon alországbíró építtetett Kun László uralkodása idején. Később a Lackfiak, Garaiak, Buzlayak, a hódoltság idején meg törökök lakják; Garai Lászlóval és Újlaki Miklóssal szövetkezve innen indul Mátyás ellen Szilágyi Mihály..., s századok múltán itt olvassa a történelemért Jókait a még gyermek Illyés az öreg vár donzsonjának árnyékában, amelynek tetején egykor a család jövője ködlött. Ozora a fél vármegyényi szülőföld központja. Simontornya a puszta utolsó postája, oda visz a poros járási út egyik vége, ide, a falu végi hentes ház bérelt kicsi szobájába, a boldogság, a jókedv melegfészkébe költözik a család 1912-ben; itt végzi Illyés Gyula az elemi iskola ötödik osztályát, kitűnő eredményével ra
