Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 39. (Szekszárd, 2017)
Balázs Kovács Sándor: Az Alsó-Dunamellék reformációja
a katolikusokkal. Mindazonáltal Eszéki Zigerius Imre nem ért el átütő sikert térítése során; maga írja, hogy a város sok ezer lakosú, mégis csupán ötszáz hívet sikerült toboroznia. Hosszú ideig ez volt a helyzet utódai alatt is jóllehet a magyar reformáció legnagyobb személyiségei szolgáltak Tolnán. 1551. május 27 után Laskóról áttelepült ide Sztárai Mihály, a Drávaszög reformátora és egyben dunántúli püspök, majd mellé 1552 vége felé Békésről Szegedi Kis István iskolamesternek. A két nagyformátumú hitújító - mind kettejük után terjedelmes és értékes irodalmi hagyaték maradt - jól kiegészítették egymást. Miként Szegedi Kis István életrajzírója, Skaricza Máté finoman érzékelteti, a lobbanékony Sztárai Mihály inkább vihart és visszatetszést, semmint sikereket aratott Tolnán. Híveinek legkevésbé sem volt ínyére, hogy minduntalan kikel a pápa, a mise és a barátok ellen, s lépten-nyomon gúnyt űzni igyekszik az ugyanazon templomban prédikáló József barátból. (Amiből kiderül, hogy a protestánsok időközben bekűzdötték magukat a város végi kápolnából a nagytemplomba.) Sztárai Mihály azzal akarta nevetségessé tenni ellenfelét, hogy annak prédikációját lejegyeztette, majd azon melegében „inkább szenvedélyes, mint éleselméjü szemrehányásban becsmérelte és cáfolta azt” Noha Szegedi Kis István is szorgalmasan gyártotta a gúnyverseket, „pápának e, a maga nemében egyedülálló és nők után bolonduló csatlósa” ellen, úgy tűnik, ő mértéktartóbb hírben állott. Állítólag maguk a hívek kérték arra, hogy ne Sztárai Mihály, hanem inkább ő prédikáljon, s amikor - hogy ne sértse Sztárai Mihály hiúságát, hosszú vonakodás után - ráállt a kívánságra, oly nagy hatást váltott ki, hogy József barát nem is merte felvenni vele a küzdelmet. Skaricza Máté szerint Szegedi Kis István azzal nőtt lelkésze fölé, hogy „mind vitatkozásban, mind szónoklatban mindig mérsékeltebb és érthetőbb volt” nála. Nyilván Sztárai Mihály is fellélegzett, amikor a laskóiak papnak kérték tőle Szegedi Kis Istvánt, aki azután 1554-ben el is távozott Tolnáról.33 A tolnaiak továbbra sem tettek le arról a balga szokásról, hogy hitbeli összecsapásaikba a török hatóságokat is bevonják. Skaricza Máté elbeszélése szerint maga a kádi is csóválta a fejét, amikor a „mindkét részről legszörnyűbb vitatkozások és indulatoskodások” után járó bírságot - nyilván a megbántott fél panaszára - kiszabta. Tudomásunk van arról is, hogy a tolnai katolikusok ismételten próbálkoztak Budán is: 1553 vízkeresztjén - tehát alig Szegedi Kis István Tolnára költözését követően - papjukat, József barátot választották követül. Sok sikerrel ezúttal sem járhatott, hiszen a mezőváros - amelynek protestánsai immár nem a lutheri (vagy ágostai), hanem a kálvini (vagy helvét) irányzatot követtek - egyre inkább református arculatot öltött. A TOLNAI ISKOLA A tolnai protestáns iskolát Eszéki Zigerius Imre alapította 1548-ban. Itt a protestáns felfogásnak köszönhetően latint, görögöt és hébert tanult több mint hatvan fiatal, jól képzett tanítók segítségével. Marcantonio Pigafettától34 tudjuk, hogy a tolnai iskolában részben a biblia elmélyült megismeréséhez szükséges nyelveket: görögöt, hébert és latint, valamint az úgynevezett szabad művészeteket (artes liberales): grammatikát, retorikát és dialektikát - ezek alkották az úgynevezett triviumot, valamint aritmetikát, asztronómiát, geometriát és muzsikát - ezeket quadriviumnak nevezték - oktattak. Mindebből kitűnik, hogy tolnai iskola berendezkedése a wittenbergi akadémia - Philip Melachthon által kidolgozott - rendjét követte, ami nem csoda, hiszen a jelenleg ismert 19 tolnai rektorból, illetve segédrektorból legalább 16 megfordultak Wittenbergben. A következő években már két csoportban tanultak a gyermekek, és csak a nagyobbak száma több volt negyvennél. Szegedi Kis István utóda a tolnai rektorságban Thuri Farkas Pál már jelentős eredményekről számolhatott be 1557-1558-ban: „Iskolánk olyan virágzó állapotban van, mennyire csak szorgalmam és 33 GLÓSZ-V. KÁPOLNÁS 1992,141-142. 34 Marcantonio Pigafetta: Verancsics Antal (1504-1573), előbb egri püspök, majd esztergomi érsek katonai szakértője. Vicenzai nemesi családból származik. Először 1566-ban tűnt fel Magyarországon, és szerepelt az 1567-i évi portai követség előkészítésében. - BANFI 1936, 58. 451
