Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 39. (Szekszárd, 2017)
Balázs Kovács Sándor: Az Alsó-Dunamellék reformációja
biztosabban megírhassak valamit, és a te kívánságodnak erőmhöz képest eleget tehessek, magam utaztam le Illés napja körül - ugyanis ekkor tartják Eszéken a népes vásárokat - Baranyába, egészen Laskáig tisztelendő Halasi Bálint úrhoz. Sorban végigjártam az összes híresebb gyülekezetei, és mindenütt gondoskodtam arról, hogy az idősebb korú, jó ítélőképességű emberek jöjjenek hozzám, akik valamennyire emlékezni tudnak az ilyenfajta régi dolgokra is. Nem tudhattam szinte sehol semmi biztosat. Veresmart mezővárosában rátaláltam egy igen idős emberre, aki 85 esztendős, Józan Gáspárnak hívják. Ő felsorolt 1547-től néhány reformátort, de bizonytalan sorrendben úgy, ahogy éppen emlékezetében megmaradt. Neveiket így vette számba: Bertalan pap, Módis Miklós lelkipásztor, Mátyás pap, aki teljes húsz évig szolgált Veresmarton lelkipásztori hivatalában (emlékezett Szegedi Istvánra is), Veresmarti Lázár 19 éven át, Szepsei Bálint 18 éven át, Petri György szuperintendens hét évig, Zanchí János, a jelenkori lelkipásztor - így mondta az öreg - már negyedik évét tölti nálunk, hűségesen szolgálva hivatalában. Jelesebb nevű férfiak, akik mint iskolarektorok szolgáltak a veresmarti egyházban: Tolnai Nyíró István, Foktői János97, Maróthi János, Laskai Muraközi András, Kopácsi János, stb. Bizonyosan nem tudom, hogy ki volt Baranyában az első szuperintendens. Szinte mindenki azon a véleményen van, hogy az első püspök az első kiváló reformátor, Sztárai Mihály volt. Sztárait, midőn Laskáról Gyulára költözött, Veresmarti Illés követte a szuperintendensi tisztben. így emlegette ezt előttem egykor egy öreg atya, Laskai János, akinek atyja Sztárai után szolgált Laskón, és saját házamban, hová befogadtam egy évre szállásra, gyakran sokat mesélt a régi dolgokról. Veresmartit a ... káptalan papjai sorából hívták meg. Itt egykor tizenkét kanonokból álló káptalan volt, ma is biztos jelei vannak ennek. A hercegszőlősiek a boldog emlékezetű reformátor után Kákonyi Pétert98 alkalmazták az evangélium szolgálatára. Kákonyi Péter 1550 előtt volt a hercegszőlősi lelkipásztor. Veresmarti Illés pedig sok évet töltött el szuperintendensi hivatalában, Hercegszőlősön halt meg, és itt temették el. Három fiút hagyott maga után, éspedig Hercegszőlősi Gáspárt, Istvánt és Mihályt. Mindnyájukat jól ismertük, mindhárman híres férfiak voltak, atyjukhoz hasonlóan képzettségük és kegyességük miatt szintén híresek, és az atyai hasonlóság úgymint kopaszságuk és nagy szemöldökük miatt is nevezetesek. E dolgokról bővebb nyomozati anyagot is szerettünk volna megszerezni, ezért összejöttünk, és szent tanácskozást folytattunk a tisztelendő pap urakkal, de mivel azok hirtelen semmi biztos dolgot nem tudtak előadni, mert ilyen dolgok sohasem izgatták őket, ezért elhatároztuk, hogy tisztelendő Halasi úr részleges zsinatot hív egybe, ahol mindezekre nézve komoly vizsgálatot fogok lefolytatni. Ezt is buzgón megtettük, de ezen az úton is csak keveset értünk el. Ugyanis nálunk, a legsúlyosabb török iga alatt, az egyházak ügye, amint a közmondásban mondják, szinte a tartalékok kezében van már, vagyis válságosra fordult. Mert igen keveset találunk olyant, aki legalább annyira ismerné az egyházak régi lelkészeit, a mi boldog emlékezetű elődeinket, mint én. Amikor Laskai János szuperintendenssége idején iskolarektor voltam a veresmarti iskolában, gyakran tanácskoztam több, a látható ősz haj miatt már tiszteletre méltó atyával, akik a zsinat idejében vagy más alkalmakkor a tisztelendő szuperintendens urat üdvözölni akarván eme udvariassági tisztelgések alkalmával velem is gyakran találkoztak. Amikor az ország még szerencsésebb állapotban volt, az egész Alsó-Magyarország, tudniillik Felső- és Alsó-Baranya csak egy szuperintendens hatásköre alá tartozott. A szuperintendens pedig Hercegszőlősön működött. Amint azt az idősebbektől hallottam, a következő esperességek vagyis egyházmegyék voltak híresebbek: a tolnai, a budai, a ceglédi és 97 Foktői János: 1566 körül született. Tolnán tanult, majd Debrecenben folytatta tanulmányait, mindkét helyen négy-négy évig járt iskolába. Azután tanító lett előbb Szegeden, két év múlva Vörösmarton, ahol egy évet töltött, 1592-től Adácson két évig, Tökölön másfélig, Foktőn ugyan addig, Dunapatajon egy évig, Makádon három évig lelkészkedett. Közben sokat bujdosott, csak 1604-ben talált nyugalmat váci lelkész lett, ahol 1615-ben is működött még. 1619-ben még élt, de bizonytalan, hogy hol. Egy kéziratos műve maradt fenn, mely 45 prédikációt tartalmaz. - KATHONA 1974, 43; ZOVÁNYI 1977/a, 203; 159; LÁBADI 2000, 278—80; DEBRECENI EMBER 2009, 694. 98 Kákonyi Péter: reformátor, énekszerző. Származási helye ismeretlen. Mint reformátor 1544 farsangján tűnt fel Hercegszőlősön, majd 1549-től eltűnik szemünk elől. Énekeskönyvek őrizték meg nevét, énekszerző volt. Hercegszőllősön tevékenykedett. A 16. század legjobb elbeszélői közé tartozott. - FÖLDVÁRY 1893, 709-711; LÁBADI 2000, 260-273. 466
