Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 39. (Szekszárd, 2017)
Balázs Kovács Sándor: Az Alsó-Dunamellék reformációja
merkedtek ugyan a deákos műveltség elemeivel, de gazdaságukat tanulmányaik befejezése vagy megszakítása után sem adták fel. Földjeiket nyilván nem maguk művelték, a fizikai munkát a béresek és szolgáik végezték el. A gazda akár a mezőváros jegyzőjeként vagy más tisztségviselőjeként is működhetett.280 Kálvinista lelkészek Tolna megyében 1576-ban: Decsi Gáspár pásztor, tolnai lelkész és esperes, Bélyei Márk tolnai káplán, Dobrai Péter (dombóvári lelkész), Kéri Pál (Kér), Endrődi Ambrus dunaföldvári lelkész, Miski Bálint bölcskei lelkész, Zombori Antal paksi lelkész, Mányoki György (mányoki lelkész).281 A 17. századból már néhány lelkésznevet is ismerünk a Sárközből és környékéről. Helységeink kálvinista lelkészei 1626-ban: Szőlőskey Ferenc Tolna, Szakonyi Balázs Decs, Decsi Lőrinc Nagy- dorog, Decsi István Felsőnyék, Vörösmarty János Bikács, Tolnai János Dunaszentgyörgy, Hencsei Balázs Hencse, Oroszi János Őcsény, Megyeri János Alsónyék, Jakabfalvai Máté Dunaföldvár. Bá- tán már 1627 előtt volt református egyház: „bizonyítja a református lelkészből pozsonyi kanonokká lett, s 1627-ben a bátai javadalmas apátságot nyert Veresmarty Mihály’.’282 1628-ban újabb lelki- pásztorok: Ethey István Bőlcske, Foktövi András egyház pásztora Hencse, Tolnai János Madocsa.283 1629-ben a gyöngyöspataji zsinaton jelen volt: Pathai János Gerjen, Pásztor György Bikács, Galgóci Márton Hegyi, Tasnádi Péter Bogyiszló, Ladányi András Ság. 1630-ban a kévéi zsinaton először jelentkező: Kiskomáromi György Bikács.284 1629-30-ban Ságon Ladányi András volt a református lelkipásztor. A dunavecsei zsinaton 1631- ben újak: Decsi Kristóf Dunaföldvár, Szörényi István Őcsény, Rozgonyi György Dunaszentgyörgy. Iccse 1632-ben szerepel a tolnai tractus (esperesség) egyházai sorában. Seniora: Szakoni Balázs. Decsi Kristófot Dunaföldvárról 1632-ben a dömsödi zsinaton már seniornak, elöljárónak írták, ugyanúgy Szőllőskey Ferencet Tolnáról. A többiek: Ethei István Bölcske. Tasnádi Péter Bogyiszló. Pathai János Gerjen. Szörényi István Őcsény. Decsi István Decs. Tolnai János Madocsa. Rozgonyi György, Dunaszentgyörgy. Soóthy György Dombóvár. Adonyi István Bikács. Kórógyi Mihály Pilis. Szokolyai Márton Ság. Pásztor Balázs Hencse.285 1652-ben Iccsét első helyen említik az esperesség egyházai között. Prédikátora ekkor Perényi Gergely volt, aki 1652. március 13-án részt vett a Kecskeméten tartott zsinaton, amely Pathai Sámuelt püspökké választotta. Mellette ott volt még: Pathai Sámuel püspök Tolna, Mohácsi István Őcsény, Lazáry Gergely Decs, Kévéi Mihály Pilis, Körmendy István Alsónyék, Decsi Máté Báta, Kölkedi Balázs Bogyiszló, Karancsi Gergely Fadd, Szeley György Gerjen, Tholnai János Dunaszentgyörgy, Némedi György Madocsa, Sárándi János Bölcske, Szennai Balázs Dunaföldvár.286 A következő iccsei lelkész, a Bátyáról ide került Törey Gergely nevét egy reverzális őrizte meg, számunkra, amelyben Makay Mihály egyházai lelkész több pap - köztük Törey - előtt megfogadta, hogy a következő gyűlésig nem iszik bort. (1653. április 28.)287 A török közigazgatás inkább a reformáció embereit tűrte meg a hódoltságban, a katolikusok közül úgyszólván csak a ferences és a domonkos rend tagjai működhettek. A prédikátorok is eleget szenvedtek a töröktől. Szegedi Kist, már kálmácsehi lelkészként a pécsi bég fogatta el. Hiába igyekeztek a tolnai polgárok is pénzzel, könyörgéssel érdekében közbenjárni, csak hosszú raboskodás után szabadult. A reformált eklézsia sanyargatásait Thuri Pál, a tolnai iskola rektora tárta a világ elé „Idea Christianorum” című kis munkájában.288 A két Baranya püspökei, Eszéki István és Veresmar280 SZAKÁLY 1969,49-50. 281 FÖLDVÁRY I. 1898, 64 282 FÖLDVÁRY I. 1898,168. 283 FÖLDVÁRY 1.1898,113-114. 284 FÖLDVÁRY 1.1898,126-128. 285 FÖLDVÁRY I. 1898,132-133; 138-139; 146-149. 286 FÖLDVÁRY 1.1898,182-186. 287 VARGA-BODA 1973,65-66. 288 KATHONA 1974, 58-70 491
