Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 39. (Szekszárd, 2017)
Balázs Kovács Sándor: Az Alsó-Dunamellék reformációja
ti Illés között támadt ellentét során „a decsiek pusztán az összegyűlés címén roppant mennyiségű pénzbírsággal sújtattak a pogánytól.”289 A török még ki sem takarodott a vidékről, amikor - 1679-ben - Jány János apostoli protonotari- us megszerezte magának az egykori bátai bencés és bátaszéki ciszterci apátságok egyesített javadalmát. 1694-ben unokaöccse, Jány Jakab Ferdinánd követte őt a birtokban. Ő nagyobb részt Bécsben élt és választott semendriai püspök is volt, de Bátaszéken apáti rezidenciát épített, s ezt tette a kettős javadalom központjává. A katolikus lelkipásztorkodás felélesztése is az ő nevéhez fűződik.290Az volt az elképzelése, hogy kitelepíti Bátáról a reformátusokat, hogy abból magyar, német és bunyevác katolikus falut csináljon. A bátai katolikus magyarok erre könyörgő levelet intéztek Jányhoz, hogy „méltóztassék megh adni azon dolgot (ti. hogy nem telepíti ki a kálvinistákat), mert ha a kálvinis- taság megh nem marad, műnk is nem lakhatjuk megh lakó helyünkét” De úgy rendelkezett, hogy e két egybeépült falurész között valamiféle gyepüt kell létrehozni, ezért a tiszttartó két házat le is bontatott, a reformátusok részére pedig a falu Alszögét és a Szilvásokat jelölte ki lakóhelyül.291 Ő küldte még 1696 táján Bécsből az első papot, egy Ubaldus nevű kapucinust Bátaszékre, akinek a környéken élő katolikusok lelki gondozása lett volna a feladata. Meddig maradt itt és valóban ellátta-e adminisztrátori feladatát, nem tudjuk. A fellángoló kuruc mozgalmak, továbbá a rablóbandák és a rácok garázdálkodásai akadályozhatták a lelkipásztori munka megindulását. A Bátán élő körülbelül 150 római katolikus lelki gondozását 1709-től Jászberényi Farkas iskolamester végezte, aki licenciátus is volt, tehát vezethette a megyéspüspök megbízásából a hívek közös imádságát. A harcok elcsendesedésével Jány bátaszéki tiszttartója, Virágh Ferenc többször is sürgette az apátot, hogy küldjön papot. 1712-ben azzal indokolta a kérést, hogy újabb öt katolikus hospes család érkezett Bátára, s ezek ne állatok módjára legyenek kénytelenek élni. Az új tiszttartó Jány megbízásából tárgyalt a boszniai ferences provincia atyáival, akik a plébánosi tizenhatod fejében csak arra voltak hajlandók, hogy havonta kétszer miséznek Bátaszéken. Egyébként az egész vidéken nagy volt a paphiány, Szekszárdon és Szekcsőn sem volt plébános. 1718. szeptember elsején érkezett meg a pap Bátaszékre, ő látta el a bátai katolikusok lelki gondozását is. Zlabur János páter 1718 Szent Mihály ünnepén prédikált először Bátán. Lelkendezve írja Jánynak, hogy az emberek, mint prófétát vették körül, sok kálvinista és rác is meg akart térni. Az emberek itt egészen el vannak vadulva, jelezte, hogy Bátára kellene missale és portatile, az utóbbi ugyanis összetörik, ha Bátaszékről viszik. Harangokat is kér, nehogy az eretnekek kigúnyolják a katolikusokat. Nyilván ekkor már állt valami református templom és harangjaik is lehettek a protestánsoknak.292 1719-ben a Nagyhetet is lehetőség szerint megtartották, Virágvasárnap körmenet volt, Szentsírt is állítottak. Újra sürgették a harangokat, s az apát döntését, hogy a bátaiak mit szolgáltassanak a papnak. Hajlandók voltak a fizetésre, de cserébe azt kívánták, hogy a pap hetenként felváltva Bátán lakjon. Zlabur 1721-ig látta el a lelkipásztori teendőket. Ezt követően bosnyák, illetve mariánus ferencesek pasztorálták a települést, akik Jánytól élelmezés és ruházat mellett 275 forintot kaptak. 1727-ben Jány tragikus halálát követően Kollonich Zsigmond bécsi bíboros érsek kapta a bátai apáti címet. Kezdetben ő is a mariánus ferencesekkel láttatta el a két plébániát, 1731 végén azonban a szlavóniai ladiszlaita ferencesekkel egyezett meg, s ők vették át a lelkipásztori feladatokat. Ez lehetőséget biztosított arra is, hogy Bátán önálló plébániát hozzanak létre. 1730. november 11-ével indul meg az önálló anyakönyvezés és plébániai élet. Az első lelkipásztorok Rubriczky Benignus és Maximiliánus páterek voltak. Az önálló plébánia létrehozásával szükségessé vált a templom kérdésének megnyugtató rendezése is. Az Antiochiai Szent Margit tiszteletére szentelt középkori plébániatemplom, amely körül 289 SZAKÁLY 1969,48-49. 290 HERMANN 1929,13. 291 ANDRÁSFALVY 1975, 129. 292 BRÜSZTLE 1876,117. 492
