Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 39. (Szekszárd, 2017)

Balázs Kovács Sándor: Az Alsó-Dunamellék reformációja

dunaföldvári lelkész.260 Decsi Máté: 1652-ben bátai lelkész. (Itt említik először, a ma is fennálló református egyház pedig 1714-ben keletkezettnek tartja magát, de hogy már a 17. század elején is fennállott bizonyítják a református lelkészből pozsonyi kanonokká lett, s 1627-ben a bátai javadal- mas apátságot elnyert Veresmarti Mihály.)261 262 Decsi Mihály: Deák, egy költemény maradt fenn tőle a debreceni Lugossy-kódexben: „Tüköré és példája ez jelön való romlandó életnek 1540.’’ Ebben a költeményben Szinnyey szerint „a damoklesi kard története példájában a földi élet aggodalmas voltát adja elő’.’162 Decsi Mihály: 1579-1588 énekszerző. Decsi Mihály. 1652-ben fövenyi lelkész.263 Decsi Gáspár: református lelkész, 1650. április 20-tól teológiát hallgatott a franekeri egyetemen. Decsi István: 1629 és 1632 között nyéki lelkész.264 Decsi István: 1652-ben szeremlei lelkész.265 266 A Decsi névvel élők mellett még találkozunk egyéb sárközi településről elnevezett értelmiségiekkel is, ők feltehetőleg szülőfalujuk nevét vették fel vezetéknévként: A hercegszőllősi zsinaton részt vett három Ete mezővárosból származó tanult ember: Ethey Ádám, István és János266 1628-ból említik Ethei István bölcskei lelkészt (aki Sárospatakon tanult, és onnét ment 1621-ben Budára rektornak.)267 Egészen 1632-ig szerepel bölcskei lelkészként.268 A hercegszőllősi kánonokat aláírta Laky Márton (Lak sárközi település volt a Szekszárdi-dombsor alatt, Sárpilis felé, a Sárvíz mellett, a török alatt pusztult el).269I<ét Bátai nevű értelmiségiről megemlékeznek forrásaink: Debreceni Ember Pál szerint a hercegszőllősi zsinaton részt vett Bátai Benedek.270 És találkoztunk egy Bátai Jánossal, aki Pathai Istvánnak a tolnai iskolában Dombrói (Dombi) Péter rektorsága idejében tanulótársa volt. Bátai János 1615-ben Mányokon volt lelkész.271

A kivételt éppen Báta jelentette: az apátság egykori központja ahol a baranyai katolikus licenci- átus és tanító gondoskodott a falu és környéke lelki-szellemi gondozásáról. Nem Veresmarti Mihály272 volt az első bátai apát, aki református jobbágyainak térítésével foglalkozott. Szlatinay előző évben Bécsben kiadott, „A Szentírásrúl és az anyaszentegyházrúl két rövid könyvecskék”című művét küldte el - az egyházkerületi jegyzőkönyvek tanúsága szerint - a decsi prédikátornak, Szakonyi Balázsnak.273’^/ nem feledkeztem a ti praedicatorotokról is, hanem ím egy könyvecskét küldtem nekije ajándékon, de úgy, hogy szorgalmatosán egynéhányszor általolvassa, és szorgalmatosán tanuljon belőle, és kívánom a Szent Istentől azt neki, hogy a könyvecskét általolvasván, hogy az ő szívét megvilágosítván lehessen az Anyaszentegyháznak igaz tanítója és pásztora, és ha akarja lelkének üdvös260 KATHONA 1974, 45.

261 FÖLDVÁRYI. 1898,182-183.

262 SZINNYEY III. 1894, 113.

263 FÖLDVÁRYI. 1898, 182-183.

264 FÖLDVÁRYI. 1898, 126-128; 132-134; 138-140; 146-148.

265 FÖLDVÁRYI. 1898, 182-183.

266 FÖLDVÁRY1.1898, 63.

267 FÖLDVÁRY 1.1898, 121-122.

268 FÖLDVÁRYI. 1898, 126-128; 132-134; 138-140; 146-148.

269 FÖLDVÁRY 1.1898, 63; BALÁZS KOVÁCS 2015, 236-238.

270 FÖLDVÁRY I: 1898, 64.

271 KATHONA 1974,42.

272 Veresmarti Mihály (1572. március, Veresmart - 1645. eleje, Pozsony): református lelkész, római katolikus apátkanonok, író, a magyar korai barokk egyházi próza képviselője. Baranyai református papi családból származott, s csak viszonylag későn vált római katolikussá. Tolnára, majd Debrecenbe járt iskolába és utána maga is református egyházi szolgálatba lépett. Nagykőrösi prédikátorként 1599-ben hívei egy részével Ürménybe menekült az Alföldet dúló tatárok elől. Erős érzelmi színezetű vallásosságával magára vonta Forgách Ferenc nyitrai püspök figyelmét, aki 1604 nyarán el is fogatta, s a nyitrai börtönbe záratta. Miután Bocskai István csapatai kiszabadították Komjátiba került prédikátornak. Vallási kételyei azonban egyre fokozódtak, míg végül református paptársaival való több éves vitázás után, 1610-ben áttért a római katolikus vallásra. Áttérése előtt és után is főleg Pázmány Péter pártfogolta. Előbb vágsellyei plébános lett, majd pozsonyi kanonokká, később bátai apáttá nevezték ki. Mint katolikus pap buzgó térítő munkát folytatott, s tollát is e cél szolgálatába állította. Két jelentősebb munkája: Intő és tanító levél melyben a régi keresztyén hitben a bátaiakat erősíti apáturok egyaránt a protestánsokat igyekeznek visszaterelni a katolikus egyházba. (Pozsony, 1639). Az egyszerű bátai polgárokat igyekszik meggyőzni a katolicizmus igazáról. Megtérése históriája. (Túrócszentmárton, 1632-34.) Irodalomtörténeti jelentőségét e munkájának köszönheti. Talán már 1610-ben kezdte írni, de végső formája 1632-34 körül keletkezett. Az ellenreformáció ügyét szolgálja. A barokk széppróza egyik első alkotása. - ZOVÁNYI 1977/a, 685; BALÁZS KOVÁCS 2013, 2-4.

273 FÖLDVÁRY 1898, 11; 121; 126; 138.

488