Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 39. (Szekszárd, 2017)

Balázs Kovács Sándor: Az Alsó-Dunamellék reformációja

számos tanult és jeles ifiu került ki, kik a külföldi iskolákra is ellátogattak ama 22 év alatt, a mint ezt tiszt. Foktői Márton uram - ki szinte tanítványa volt - beszélte, midőn 1613-ban itt Tolnán tiszt. Földvári Ambrus úrnál, ezen eklézsia akkori prédikátoránál együtt ebédeltünk. Ugyanakkor említette tiszt. Foktői uram, hogy ő a sz. hivatalban 41 évet töltött s a boldog emlékű Patai Istvánnal a túl a dunai Superintendenssel együtt ordináltatott.

1565-ben Eszéki István helyébe Eszéki Mihály következett. 1575-ben Szent-Gotthárd hetiben Decsről Decsi Gáspár hozatott át Tolnára, ki 1597-ben Máté apostol napján halt meg. Ennek idejében iskola-rektorok legtöbbnyire tudós, tanult férfiak voltak s az iskola is nagyon látogatott volt. Azok közt nevezetesebbek: Baranyai Fábián rektor 1573-ban, a mint a város nótáriusa hajdan följegyezte. 1575-ben követte Tolnai Fabritius Bálint...Alsóbaranyában végezte életét; a midőn már, mint szénior fungált. 1577-ben Enyedi Jakab181 volt rektor. Tolnai István után 1581-ben Márton napkor Debreczeni TulyokFerenc182 vitetett be ünnepélyesen az iskolába...Ezt követte 1583-ban Johannes Ag- ricola Pástor is183. Majd 1586-ban Szárászt Ferenc184, ki mint debreceni pap végezte életét. 1588-ban Tolnai Katona Miklós185. 1590-ben Tolnai S. János186, 1592-ben Hercegszőllősi Gáspár, Vörösmarti Illésnek, a superintendensnekfia, ki 1607-ben Ráckeviben szinte superintendenssé választatott.

Hercegszőllősi Gáspár után Patakról Tolnára vitetett rektorul Siklósi Péter, ki ámbár nem volt akadémikus, de azért elég tanult és egyszersmind tréfás ember volt, ki 1595-ben hunyt el. Özvegye Decsi Gáspár leánya volt. 1598-ban Tolnai Borbél (Rasoris) István187. Decsi Gáspár meghalván helyébe prédikátorul Búzás Mihály vitetett 1597-ben. A hadi mozgalmak miatt a város egy ideig elpusztultan állott.188 Búzás Mihály után Borbély István viselte a prédikátorságot...Fölváltotta hivatalában Földvári A mbrus...Miután nyolc évig működött volna, következett utána Laskái F. István. Ennek Hercegszőllősi Mihály189 s majd ez váratlanul meghalván, Szőllőskei Ferenc foglalta el helyét. Ennek pedig engemet tettek utódává, az 1634-dik év Szent György napján Soltról Tolnára hívattatván...

A dunáninneni részekben pedig hajdan ezek voltak a főbb református ekklézsiák, s némelyek pedig még most is azok: Tolna, Bölcske, Földvár, Aba, Decs, Ethe, már elpusztíttatott, de hajdan híres egyház, mint sok más, mint: Szekszárd, Bátha, Báthaszék, Mohács, Daróc, Lopó, Baranyavár, s túl a Karassó folyón Monostor. A hegyaljai részeken: Karancs, Hercegszőllős, Csúza, Vörösmart, Laskó; a

181 Enyedi Jakab: 1577-ben a tolnai iskola rektora. Származása, tanulása és életsorsa ez egy adatot leszámítva ismeretlen. - KATHO- NA 1974, 42.

182 Debreceni Tulyok Ferenc: származása, iskoláztatása ismeretlen, csak annyi bizonyos róla, hogy 1581. november 11-én vezették be ünnepélyesen a tolnai iskola rektori tisztébe, de már 1583. február 24-én meghalt, könyvei a városi könyvtárba kerültek. - KAT- HONA 1974, 42.

183 Agricola Pastoris János: 1583-ban a tolnai iskola rektori tisztét töltötte be. Csak annyi valószínű felőle, hogy az 1562-ben Wit- tenbergben megfordult Kecskeméti Agricola János borostyánkoszorús költő fia lehetett, de ő maga nem tanult Wittenbergben. — KATHONA 1974, 43.

184 Tolnai Szárászi Ferenc: Tolnán született, s az itteni iskolát látogatta. 1584-ben Wittenbergben, 1585-ben Heidelbergben folytatott egyetemi tanulmányokat. Hazajövetele után 1586-tól 1588-ig tolnai rektor volt. Innen ismeretlen helyre, 1603-ban pedig Debrecenben ment lelkésznek, hol 1610-ben hunyt el. - KATHONA 1974,4—43.

185 Tolnai Katona Miklós: Tolnán, szülővárosa iskolájában tanulhatott. Pathai P. Sámuel szerint 1588-ben tolnai rektor volt. - KATHONA 1974, 44.

186 Tolnai Sartorius (Szabó) János: Tolnán született, s alsóbb iskoláit is itt végezte. Debrecenben lett togátus diák, majd 1587-ben Debrecen alumnusaként kezdett tanulni Wittenbergben. 1588 és 1589 között debreceni rektor volt. 1590-ben pedig Tolnára jött haza rektornak. 1626-ban Dunapatajon lelkészkedett. További sorsa ismeretlen. Ifjúkorában irodalmi tevékenységet is folytatott. - KATHONA 1974, 43.

187 Tolnai Rasorius (Borbély) István: Tolnán született, s az itteni iskolában 1586-1587 táján Veresmarti Mihály, a későbbi kanonok iskolatársa volt. 1588-ban Debrecenbe ment tanulni, s itt praeceptora volt Szenczi Molnár Albertnek. 1598-ban Tolnán rektor, majd 1607-ben ugyanitt lelkész lett, de innen 1611-ben Somorjára, onnan 1624 táján Szőnybe ment prédikátornak, ahol 1631-ben meghalt. - KATHONA 1974,44.

188 Búzás Mihály: 1600-ban Kecskemétre ment prédikátornak és vele együtt sok református lakos költözött oda úgy, hogy a Baranyából elbújdosottakkal együtt csaknem egy egész utcát formáltak. A hagyomány szerint a tolnai kollégium ifjúságának nagy része is Kecskemétre ment Búzással. — FÖLDVÁRY I. 1898, 166; KATHONA 1974, 45.

189 Hercegszőllősi Mihály: Az 1552-1553. tanévben a wittenbergi egyetem hallgatója volt. Visszatért Baranyába, ahol papként aláírta Szegedi Kis István által approbált egyházi törvényeket. Állítólag Veresmarti Illés baranyai püspök fia volt. 1620 táján, mint tolnai lelkész váratlanul, fiatalon meghalt. A Hercegszőllősi nevet születésének helyéről vette, ahol atyja prédikátor volt - KATHONA 1974,45; LÁBADI 2000, 275.

475