Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 39. (Szekszárd, 2017)
Balázs Kovács Sándor: Az Alsó-Dunamellék reformációja
A WOSINSKY MÓR MEGYEI MÚZEUM ÉVKÖNYVE «XXXIX. (2017) 443-502. BALÁZS KOVÁCS SÁNDOR Az Alsó-Dunamellék reformációja A DÉL-DUNÁNTÚL A 16. SZÁZAD ELEJÉN A középkor végén a magyar társadalmat élénk vallási élet jellemezte. A templomi hitélet mellett egyházi közösségek ápolták és segítették a rászorulókat, különböző hatáskörű káptalanok végeztek jogbiztosító tevékenységet, és mindenféle szervezett oktatási tevékenység is egyházi keretek között zajlott. A magyar társadalom a keresztény egyház hálózatán keresztül csatlakozott be Európa szellemi vérkeringésébe. Az egyház különböző tevékenységei közül az egyik legfontosabb az oktatás volt, ezen keresztül tudta értékszemléletét a legjobban, a legszélesebb közegben közvetíteni. Ez a Magyar Királyságban sem volt másképp, annak ellenére, hogy a nyugati keresztény országok közül 1500-ban csak itt nem működött nyomda és egyetem. A 16. század elején a Magyar Királyság legfejlettebb vidékén fekvő pécsi egyházmegye területén virágzó hitélet folyt. Az egyházmegye központja Pécs püspöki város volt, melynek irányítása alá tartozott a Délkelet-Dunántúlon Tolna és Baranya, a Dráva-Száva között Pozsega és Valkó megye, Diakóvár környékének kivételével, ami a boszniai püspökséghez tartozott. Pécsett színvonalas káptalani iskola működött, és mind a négy kolduló rend rendelkezett itt kolostorral, akik ugyancsak foglalkoztak tanítással. Domonkos konventek voltak Pécsen kívül Dunaszekcsőn, Simontornyán és Pécsváradon. Ferences kolostorok működtek Sellyén, Ozorán, Perecskén, Monoszlón ás Nasicén. Pozsegában társaskáptalan működött, s bencések voltak Siklóson, Bátán, Pécsváradon és Szekszár- don, Tolnán, Mohácson a világi plébániákon folyt színvonalas oktatás. Ez a jól működő egyházszervezeten alapuló többszintű oktatási hálózat biztosította az egyházmegyében a tanulni vágyóknak, hogy a plébániai iskolákból kilépve, erős káptalani iskolában fejleszthessék ismereteiket, és - ha volt rá módjuk anyagilag - külföldön tanulhassanak tovább. Ebben az időben a legkedveltebb egyetem a bécsi volt: 1453 és 1630 között Baranya megyéből 27 településről 71, Tolnából 28 személy iratkozott be, Pécsről 28 fő, Tolnáról 13, Mohácsról 8.1 A mohácsi vereség, és az azt követő polgárháborús esztendők azonban alapjaiban rengették meg a térség egyházszervezetét. A pécsi káptalani iskola sok tanulója és rengeteg egyháznagy is elesett a csatában, de ezt a veszteséget még is ki tudta heverni az oktatási intézményhálózat. A katolikus hierarchia azonban rohamosan gyengült és a káptalani iskolák bezárták kapuikat. Ezzel a legszélesebb 1 VARGA 2005, 247. 443
