Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 39. (Szekszárd, 2017)
Gyöngyösi Szilvia–Erdélyi Zoltán–Juhász Laura–Barkóczy Péter–Szabó Géza: A réz ötvözésének technológiaváltása Európában a Ha D időszak pannon bográcsainak archaeometallurgiai vizsgálata alapján
A WOSINSKY MÓR MEGYEI MÚZEUM ÉVKÖNYVE «XXXIX. (2017) 7-27. GYÖNGYÖSI SZILVIA - ERDÉLYI ZOLTÁN - JUHÁSZ LAURA - BARKÓCZY PÉTER - SZABÓ GÉZA A réz ötvözésének technológiaváltása Európában a Ha D időszak pannon bográcsainak archaeometallurgiai vizsgálatai alapján Az őskori bronzművesség alapvető lépése, a réz ónnal való ötvözésének módja még ma is sok vitát vált ki. Az ónbronzok előállításának alapvetően négy lehetősége ismert: fémes ón és réz keverékének megolvasztása; a természetben előforduló ón-oxid (ónkő vagy kassziterit, Snö2) hozzáadása a már olvadt rézhez; rezet és ónt együttesen tartalmazó érc kohósítása; réz- és ónércek keverékének megolvasztása.1 A terepi régészeti megfigyelések alapján kontinensünkön az az általános vélemény, hogy az európai bronzkor leleteinek nyersanyagához az ötvözést még a kohósításkor, a megfelelő összetételű ércek keverékének felhasználásával végezték.2 Ugyanakkor eredményes régészeti kísérletek mutatnak arra, hogy az adott kor technikai lehetőségei mellett is lehetséges volt a színfémek, a réz és ón direkt ötvözése.3 Ezt erősítik például az Uluburun és Salcombe hajóleleteiben talált ón ingottok is, amelyek alapján felmerül a bronzgyártáshoz szükséges ón kereskedelmének jelentős társadalomszervező erejének kérdése is.4 Az ónércek jelentős lelőhelyein azonban Európában nincs nyoma az olyan intenzitású kitermelésnek, mint az őskori rézbányáknál.5 Ráadásul jelentős meny- nyiségű ón kereskedelmére utaló leleteket sem ismerünk, kontinensünkön a tiszta ónból készített tárgyak használata a bronzkor végéig sehol sem vált általánossá. Eddig egyedül Svájc területén figyelték meg némi koncentrációjukat, ahol Margarita Primas gyűjtötte össze a bronzkori ónleleteket, melyeket ő a késő bronzkorra, a Kr. e. 11-10. századra keltezett.6 Ezeket a többnyire kisebb 1 HEEB - OTTAWAY 2014, 178. 2 Az őskori kohászatra utaló salakmaradványok kutatását a közelmúltban részletesen és bőséges irodalommal áttekintő A. Hauptmann szerint még mindig meglehetősen kevés az ón és a bronz kohászatára utaló régészeti adat, ezért a rekonstrukciók még mindig számos vitatott kérdésbe ütköznek (HAUPTMANN 2014, 94). 3 Az ónbronzok előállításának mind a négy lehetséges módjára végeztek már sikeres rekonstrukciós kísérleteket, így nem is az az alapvető kérdés, hogy a bronzkorban melyik technológiát használták, hanem az, hogy a konkrétan vizsgált tárgy, terület vagy régészeti kultúra, időszak esetében az ötvözés melyik módszerét alkalmazták (HEEB - OTTAWAY 2014). 4 HARDING 2005; HARDING 2013, 375. 5 WANG et al. 2016, 80. 6 PRIMAS 1984. 7
