Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 39. (Szekszárd, 2017)

Gyöngyösi Szilvia–Erdélyi Zoltán–Juhász Laura–Barkóczy Péter–Szabó Géza: A réz ötvözésének technológiaváltása Európában a Ha D időszak pannon bográcsainak archaeometallurgiai vizsgálata alapján

ékszerek közé sorolható tárgyak újabban egy Sursee-Gammainseli lelőhelyen talált ón ingottal is kiegészültek.7 Ez a pár tárgy azonban a korszakban gyártott bronz mennyiségéhez képest a tiszta réz ötvözése esetén rendkívül kevésnek tűnik még akkor is, ha feltételezzük az óntárgyak döntő többségének a beolvasztását. Ráadásul az eddigi archaeometallurgiai vizsgálatok során tudomásunk szerint Európa területén az őskori lelőhelyeken még nem találtak bizonyítékot a fémtiszta ónnal való ötvözésre. Ezért a regölyi halomból8 származó mintáink vizsgálata során a korabeli ötvözésre utaló jelenségeket kiemelten kezeltük.

A LELETEK KÖRNYEZETE, A LELŐHELY

A korábban vásárlás útján Regölyből a múzeumba került, kettőzött kereszt alakú függesztőfüles bogrács után a Strupka-Magyar birtok lelőhelyen a tumulus 2011-2012 évi feltárása során hiteles körülmények között is sikerült ciszta- és bográcstöredékeket megfigyelni.9 A lelőhely a Kárpát-medence nyugati felében, a Dunántúl déli felén, a Kapos-Koppány folyók találkozásánál van. Ezen a lelőhelyen 2011-2012-ben egy olyan tumulus feltárására került sor, amelynek anyaga egyértelműen a Kr. e. 7. század utolsó harmadára, a vaskorra keltezhető, de sem a szkíta, sem a Hallstatt-kultúra leletei közé nem illeszthető be.10 így ebből a szempontból is különösen fontos, hogy a Hallstatt-kultúra kialakulásával kapcsolatban az európai, illetve az orosz kutatásnak alapvetően két, egymásnak ellentmondó álláspontja alakult ki. Az európai oldalon a többség véleménye szerint a késő bronzkor után is folytatódó folyamatos belső fejlődést, átalakulást a keleti tárgyak kereskedelme és a kulturális ráhatások egészítik ki.11 Az orosz kutatók részéről I. V. Brujako szerint a keleti lószerszámok, fegyverek nyugati feltűnése csak népvándorlással magyarázható.12 Az újabb regölyi leletek tükrében azonban egy köztes megoldás, az uralkodó elit cseréje tűnik a legvalószínűbbnek.13

A regölyi halmot feltárók meghatározása szerint az előkerült tárgyak a pannonok hagyatékának tekinthetők, akik a Dél-Dunántúl Balatontól délre fekvő területét a Kr. e. 7. század második fele és a 4. század eleje közötti időszakban közel három évszázadon át birtokolták.14 A hallstatti leletekkel szoros kapcsolatokat mutató halom anyagában területünkön eddig ismeretlen típusú, Kis-Ázsia felé mutató tárgyak, jelenségek is megfigyelhetők.15 Magának a döngölt agyagból épített halomszerkezetnek is például a phrygiai Gordionban található a legjobb párhuzama.16 Európában teljesen egyedülálló az is, hogy Regölyben a halom alatti, faragott fa gerendákból emelt épületben hat sorban 9-9, összesen 54 oszlop tartotta a tetőt. Hasonló belsőoszlopos csarnoképületre az urar- tui Altintepéről és az attól keletebbre lévő területekről vannak példák.17 Ugyanakkor a háromtollú bronz nyílhegyek, pikkelypáncél-lemezek,18 a Belső-Ázsia felé mutató lószerszámok,19 az Androno- vó-kultúrához, illetve az Ókori Kelethez egyaránt köthető kerámiatöredékek,20 edénydíszítések azt

7 NIELSEN 2014.

8 SZABÓ - FEKETE 2011; SZABÓ - FEKETE 2014; FEKETE - SZABÓ 2017a.

9 SZABÓ - FEKETE 2011, 24. tábla 3-6,13-15,17.

10 SZABÓ - FEKETE 2011, 49; FEKETE - SZABÓ 2015.

11 METZNER-NEBELSICK 2002.

12 BPYHK0 2005.

13 SZABÓ - FEKETE 2011; 49-50; FEKETE - SZABÓ 2015; FEKETE - SZABÓ 2017b; SZABÓ 2015; HANSEN 2011; HANSEN 2017.

14 SZABÓ-FEKETE 2011, 48-50.

15 FEKETE - SZABÓ 2015; SZABÓ 2017c.

16 YOUNG 1981, 84. Fig. 52: Gordion, MM-tumulus.

17 Anatolian Civilisations Fig. 312. Oszlopos csarnokok a Kr. e. 2. évezred végétől ismertek Észak-Szíria, Kelet-Anatólia és Nyu- gat-Irán térségében, ami jól mutatja, hogy ez egy területre és korszakra, nem pedig egy etnikumra jellemző építészeti, a síkfedelet alátámasztó szerkezet. A sztyeppéi lovasokra utaló lószerszámok, fegyverzet mellett különösen szembeötlő ennek a Kis-Ázsia városlakó népességéhez köthető építészeti megoldásnak a regölyi felbukkanása.

18 HORVÁTH - SZABÓ 2015.

19 CABO - XOPBATX 2016.

20 KÜRTHY et al. 2016.

8