Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 39. (Szekszárd, 2017)
V. Kápolnás Mária: A Szekszárdi Kaszinó nyári pavilonja
A millenniumi kiállítás végén biztonsági okokból le kellett bontani az ideiglenes építményeket, a Vajdahunyad várát is ezután készítették el maradandó anyagokból, így a Frigyes-féle, eredetileg 20 ezer forintba kerülő pavilonra is bizonytalan sors várt. A Szekszárdi Kaszinó Egyesület 1894-ben először kibérelte, majd megvásárolta a város központjában álló egykori báró Augusz-házat. Az emeleti részen közösségi terekben folyt a kaszinói élet, a földszinten különböző kereskedések béreltek üzlethelyiségeket. A kert azonban fedett hely hiányában esős időben nem volt használható. Ennek a problémának az orvoslására Fördős Vilmos elnök és Bodnár István egyleti jegyző alaposan megnézték Frigyes kiállítási pavilonját, és a választmánynak a következőt jelentették: „Tekintetes Választmány! Egyletünk tagjai többször nyilvánították azon óhajtásukat hogy a kaszinó kertjébe egy fedett nyári helyiség építessék, minek kivitelét ez ideig szükséges pénz hiánya késleltette. A budapesti országos kiállításon Bodnár István egyleti jegyző úrral megtekintettük Frigyes főher- eeg Ő fenségének kiállítási pavilonját, mely 23 méter hosszú 7 méter széles és két melléktere van, emeletén pedig egy szoba és erély áll. Az egész épület fából készült és szétszedve szállítható. Ára 3000ftba van megállapítva, ajánlom hogy megvétele iránt ajánlatot tenni méltoztassék. Reményiem hogy 2200frtért megkapjuk mely összeg fele az idei jövő delemből fedezhető lenne. Szegzárd 1896. okt. 16. Tisztelettel: Fördős Vilmos kaszinói elnök”9 A közgyűlés október 22-én döntött a megvásárlásról, melyről a Tolnamegyei Közlöny rövid hírben10, a Tolnavármegye részletesebb tudósításban számolt be: „Frigyesfőhercegpavillonját, mely a millenniumi kiállítás egyik igen ízléses épülete, a szegzárdi kaszinó megszerezte 2200 frt kedvezményi áron. A pompás épületet még Albrecht főherceg készíttette a lembergi kiállításra s meghagyta, hogy a budapesti kiállításon is ebben a pavillonban mutassák be uradalmai termékeit. Az épület szilárd és tartós anyagból van készítve; egyik terme 23 méter hosszú s majdnem 8 méter széles; ezen kívül a középen kétfelől kiszögellő két tágas mellékszoba van, a bejárat fölött pedig emeleti terrasz. A kaszinó nyári helyiségnek fogja használni a célszerű és kényelmes pavillont, melyet a kert hátsó részén levő tisztáson óhajt elhelyezni. A kaszinó választmánya teljes elismerést érdemel e szerencsés aquititióért, mert ezzel a nyári helyi- ség régóta érzett hiányának kérdése alkalmas módon meg van oldva s kaszinónk olyan pompás helyiséggel fog dicsekedni, aminővel az ország egy hasonló intézete sem rendelkezik. A megszerzés érdeme Fördős Vilmosé, a kaszinó köztiszteletben álló elnöke, ki magán közbenjárása és befolyása által ki tudta vinni azt, hogy a 15 ezer forintba került pavillont ily olcsón engedte át Frigyes főherceg a kaszinónak’.’11 A vételár igen kedvezőnek látszott, de az az információ, hogy 3-4 vagonban leszállítható a faanyag, tévesnek bizonyult: 30 vasúti vagonra volt szükség, és - a rossz nyelvek szerint - két vagony- nyi törmelék is Pesten maradt.12 A vártnál nagyobb költségek miatt - nem sikerült kedvezményes 9 MNL TML Szekszárdi Kaszinó Választmányi ü. jkv. 1896. okt. 16. - Tolnavármegye 1896. okt. 18. 5. 10 Tolnamegyei Közlöny 1896. okt. 25. 6. 11 Tolnavármegye 1896. okt. 25. 5. A források ellentmondásosak az önköltségi árat illetően, Bodnár István könyvében 20 ezer forintot ír. BODNÁR 1942,112. 12 Tolnamegyei Közlöny 1897. máj. 16. 3. „...megvételre ajánlották Casinónkfejei ennek tagjainak: lelkesült örömmel szavazta mega nagy többség afőherczeg dísz-fabódé mesésen olcsó 2400frt bliktri vételárát. Azonban, csakhamar, hogy a millió tagú műgóré, nagyúri disz-fakunyhó, valami 20 vaggonban megérkezett [a törmelék is, mely Budapesten maradt, kitett 2 vaggontl] a hozatási költség nagy volta, a felállítás és szükséges pótlások még nagyobb anyagi kiadásai teljesen kiábrándítanak bennünket’.’ 602
