Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 39. (Szekszárd, 2017)
V. Kápolnás Mária: A Szekszárdi Kaszinó nyári pavilonja
vasúti tarifát kialkudni, a bontás és felállítás sokkal többe került - Frigyes 200 forintot visszautalt a vételárból. A bontást és építést Pekari János ácsmester végezte. „Az épület szétbontásánál Perlaky József tagtársunk telj estté a felügyeletet, a felállítási munkát pedig az alapozásnál Fejős Károly a felső részeknél Tóth Henrik mérnök tagtársaink vezeték!’13 A kert rendezéséhez a királyi ügyész, Kracsmarik Pál rabokat küldött segíteni, de az összköltség így is 5362 forintot tett ki.14 15 A pavilon május elejére készen állt a vendégek fogadására, megnyitását 1897. május 2-ra tervezték, de a folyamatos esőzések miatt, többszöri halasztással csak 22-én nyitották meg sétahangversennyel majd táncmulatsággal. A kaszinó tagjai és más meghívottak 50 krajcáros, illetve 1 forintos belépőjeggyel vehettek részt az ünnepélyes eseményen. „Pavillon megnyitás. A szegzárdi kaszinó kertjében felállított díszes pavillont folyó hó 22-én nyitották meg ünnepélyesen. A séta hangverseny délután 6 órakor kezdődött, a táncz pedig este 9 órakor a fényesen kivilágított pavillonban. A megnyitáson Szegzárd előkelő közönsége igen nagy számmal jelent meg s a legkedélyesebb hangulatban töltötte az időt éljeli órákig’.’13 Az épület megvásárlása és felállítása nem aratott osztatlan sikert, két bírálója is akadt „By-Tang” illetve „Palást” álnéven, ez utóbbi Borzsák Endrét rejti.16 „A jövő héten megnyílik a kaszinó nagy pénzáldozatokkal megszerzett és felállított pavillonja. Tagadhatatlan csinos, de szükségesnek és czélszerünek is nem mondható. Eltekintve attól, hogy azon ötezer forinton, a mibe került, a kaszinó akár házat vehetett volna, praktikus haszna se lesz, mert abba ugyan se a sörözők, se a kártyázok kánikula idején hűsölni be nem merészkednek, lévén az nyáron igen meleg, hanem megvonulnak szépen az árnyékában, a mint ezt már e héten is megcselekedték. Drága árnyék. A kedvéért kivágott fák eddig sokkal jutányosabban szállították. Tánczteremnek jó lesz, mondják az optimisták. Ezek azonban feledik, hogy teremben eddig is tánczolhattunk, de épen arra vágyik hat hónapon át minden jótét lélek, hogy a másik hat hónapot szabadban tölthesse és - esetleg - tánczolhassa át. Hát nem érzik önök uraim, hogy mennyivel poetikusabb a táncz a szabadban, a czifra lampionokat tartó sodronyokkal egybe fűzött lombos fák este kissé felesleges árnyában? Mennyivel fesztelenebbek, kedélyesebbek s mondjuk ki: szabadabbak a mulatságok az ilyen - rosszul világított - nyári tánczhelyeken, mint benn a fényes teremben, a hol a mama szeme akadálytalanul nyughat a fiatal páron, a kik ezt a szolgálatot a mamának szívesen elengedik?’’17 Nem lett igazuk a kerti pavilont ellenzőknek, akik a kaszinó tönkremenését jósolták, bár rendszeres költséget jelentett Debulay Antal szerint, hogy évente angol csónaklakkal kellett kezelni a faszerkezetet. A választmányi ülések és a közgyűlések anyagából azonban ez a tény nem igazolható, ezt a kiadást nem tüntetik fel.18 A pavilon hűvös időben kellemes tartózkodást biztosított, kedvelt helye volt a biliárdozásoknak, kártyázásnak, dominózásnak, gyakran rendeztek táncmulatságokat, 13 MNL TML Szekszárdi Kaszinó Választmányi ü. jkv. 1897. jan. 10; Tolnamegyei Közlöny 1897. jan. 17. 2. 14 BODNÁR 1942,112. 15 DEBULAY 1979, 4; Tolnamegyei Közlöny 1897. máj. 2. 5; Tolnamegyei Közlöny 1897. máj. 30. 16 TÖTTŐS 1992,4. 17 Tolnamegyei Közlöny 1897. máj. 2. 4. Rá hivatkozik Borzsák Endre a Tolnamegyei Közlöny 1897. máj. 16. 2-3. oldalán. 18 DEBULAY 1979, 4. Forrását sajnos nem sikerült fellelni, Bodnár István könyvében, illetve jegyzőkönyvekben sem találkoztam a csónaklakkos kezelés tényével, költségeivel. 603
