Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 39. (Szekszárd, 2017)

V. Kápolnás Mária: A Szekszárdi Kaszinó nyári pavilonja

3. kép. A pavilon a millenniumi kiállításon

Bodnár István szerint4 „Tervét az ’Erzherzogliches Bau- u. Ingenieuramt’ készítette Teschenben, 1893. szeptember 6.” Sajnos információjának eredetét nem jelölte meg, egyetlen más forrásban sem találkoztam ezzel a meglehetősen pontosnak látszó adattal, azonban minden feldolgozás, műemlékjegyzék tényként kezeli értesülését. (Tervezőként csak az 1885-ös épületnél jelölték meg a mérnöki irodát forrásaim.) A pavilont azonban minden bizonnyal Teschenben készítették, ugyanis a hercegi uradalomban működött egy jelentős gőzfűrész üzem5.

Az 1896-os kiállításról szóló tudósításokban újabb részleteket ismerhetünk meg: „Frigyes fő- herczeg pavillonja már a lembergi kiállításon is szerepelt. Ugyanis még Albrecht főherczeg - kinek halála után magyarországi birtokait Frigyes főherczeg örökölte -, úgy adta ki a rendeletet, hogy a lembergi pavillont olyan formán és olyan tökéletesen kell készíteni, hogy az a budapesti ezredévi kiállításon is parádézhasson. így is történt. Ez különben az egyetlen kiállítási épület az ezredévi kiállításon, mely már egy másik tárlaton is megtette a szolgálatot’.’6 (3. kép)

1894-ben Lembergben lengyel nemzeti kiállítást rendeztek, ahol a magyar ipar egyes szereplői is megmérették magukat, a szóban forgó épület is erre az időpontra készülhetett el.7 Töttős szerint8 eredetileg egyetlen szög nélkül, fa alkatrészekből rakták össze, hogy szétbontható legyen. Lemberg- ből egyenesen a Városligetbe, a majdani kiállítás helyszínére szállították a szétszedett épületet, s állították fel az elsők között.

4 BODNÁR 1942,112.

5 Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képekben. Szilézia tájleírása, http://www.tankonwtar.hu/hu/tartalom/tkt/osztrak-ma- gvar/ch23.html ,A baloldali erdős sziklafalon nagyszabású zsilipszerkezetek tűnnek szemünkbe, melyek a főherczegi erdőkből leúsztatott fát a közeli gőzfűrész telepére juttatják."

6 Vasárnapi Újság 1896. 14. sz. ápr. 5. 218.

7 Esztergom és Vidéke, 1895. jan. 20.4. „Adria varrógépek - A hazai ipar diadala - Magyarország egyetlen varrógép és kerékpár-gyára saját bútorgyártással és vasöntödével. 1894. évi elsőrangú kitüntetések: Elismerő okmány: Villamos munkagépek kiállításáról Budapesten. I. osztályú állami érem: Országos tanszerkiállításról Debrecenben. Arany érem: Lengyel nemzeti kiállításról Lembergben.”

8 TÖTTŐS 1992, 4.

601