Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 39. (Szekszárd, 2017)
Lovas Csilla: A „tizenhárompróbás” barátság. Garay Ákos és Csók István kapcsolata
zöld foltokból álló háttér közepén sötétbarna fatörzs áll. Előtte fiatal, fehér ruhás lány ül, fejét a fa törzsének támasztja. Arcát dús, barnás-vöröses hullámos haj keretezi, mellkasa előtt sötétzöld lombos ágat tart. Tekintete a szem megnagyításával, kihangsúlyozásával még álmodozóbbá vált, mint ahogy a felvétel megörökítette. Csók feltehetően ezt a festményt állította ki a Nemzeti Szalon Őszi Kiállításán47 48 Álmodozó címmel, melyet a kritika vegyes fogadtatásban részesített. Az egyik „jól sikerültként" értékeli, míg a másik bíráló feltehetően a harsány zöld háttér és a leányalak kissé modoros beállítása előtt értetlenül áll: „Csak nem tud, vagy nem akar megállapodni az álmodozó [Csók] sem. Annyi tehetség oly pompás színérzés mellett, mire jó ez az álmodozása Csók István szerelmi fiaskója ellenére Garay Ákossal való barátsága töretlen maradt, előfordult, hogy festővásznat küldött barátjának Münchenből. 1897-ben Garay János szobrának leleplezésére készülő díszalbumba49 Csók István a költő Az anya című verséhez (29. kép) készített megkapó illusztrációt. Garay ösztönzésére, 1900 nyarán50 együtt látogattak el a pusztára, ami Csókra is nagy hatást gyakorolt: „Hát Bugac, ahol még nem is oly régen magam is paroláztam Rózsa Sándor egyik-másik cimborájával. S [Garay] hogy tud ezekkel az emberekkel bánni! S hogy irigyelték egymást a bugaci pusztabíróval! Hej, ha én művész lehetnék. - Hej, ha én volnék a bugaci pusztabíró! - Aztán mit csinálna kérem a helyemben? kérdi a pusztabíró, akinek már csak a címe az, lévén őKecskemét városi állatorvos. Mit csinálnék? Felölteném a régi pusztabíró ruhát, lóháton járnám be a pusztát naponkint. A pásztor szeretne, a betyár félne tőlem, én pedig a legboldogabb ember volnék a világon.” - írta 1915-ben51 Csók. Garay már 1895-ben és azután is többször járt Bugacon, és jó néhány fotón meg is örökítette52 53 a látottakat. Garay 1899-ben, a Csók Istvánnal közös látogatás előtt egy évvel közölte A paprikás című (30. kép) bugaci témájú rajzát az Uj Idők53 című hetilapban. A cserény védelmében paprikást főző kisbojtár ül a tűz mellett, a bográcsban forró ételt rázogatva. A kép két oldalán a pusztai szél ellen védő cserény bejárata előtt nyereg, botok és ostor hanyagul odavetve. A bojtár mögött szárítani kiterített suba, lábánál csikóbőrös kulacs. A naturalista elbeszélést, s a kompozíció egységét azonban a jobb oldalon, hátul a füstből kibontakozó arc bontja meg, akiről nem tudjuk eldönteni, hogy szellemalakot vagy a subába burkolózott öregbojtárt látjuk. A bugaci puszta Csók Istvánt is megihlette, választott témája szinte azonos Garayéval. A látogatás hatására festette a Bugaci pásztor (Cserénynél)54 című (31. kép) festményét. Hasonlóan, mint a korábbi nagy sikert elért finom, naturalista népi életképén, a Szénagyűjtők esetében, nem néprajzi tablót festett. Itt egyetlen személyre, a cserény védelmében vacsoráját főző, s közben a pipáját tömő bojtár szinte mozdulatlan, nyugalmat sugárzó alakjára koncentrált. Ez a nyugalom és tárgyilagosság hatja át az egész képet. Ugyanakkor, ahogy több fiatalkori képe esetében, most is modellfotót használt. A festményhez Garay Ákos bugaci csikósokról (32. kép) készített fotója55 szolgáltatta az előképet. Ha megnézzük a fotót, látjuk, szinte pontról pontra megegyezik a fénykép és a festmény. Néhány eltérést azonban mégis felfedezhetünk: a férfi szemeit szinte teljesen elrejti a kalap ka47 Nemzeti Szalon Őszi Kiállításának Katalógusa Bp., 1903.16. 72. tétel Csók István „Álmodozó" (olaj.festm.). Ara 800 korona 48 Z.A.: A Nemzeti Szalon őszi kiállítása Magyarország 1903. okt. 18. (10 évf. 250. sz. 12.) „Itt látjuk Csók István jól sikerült képét az Álmodozót”. Dr. Rottenbiller Ödön: A Nemzeti Szalonban. Ország Világ. 1903. okt. 25. (24.évf. 43. sz. 854.) 49 BODNÁR 1898, 58. 50 Művészjárás Kecskeméten, Pesti Hírlap 1900. július 31. (22. évf. 209. sz. 7.) 51 CSÓK 1915,100. 52 Bugacon közel húsz felvételt készített. Ezeket és néprajzi fotóinak gyűjteményét a Néprajzi Múzeumnak adta el. Ma a Néprajzi Múzeum Etnológia Archívumában a fényképtár őrzi a fekete-fehér üvegnegatívokat, melyek általában 12x16,5 cm méretűek. 53 GARAY Ákos: A paprikás. UI. 1899. március 26. (5.évf. 13. sz. 4.) 54 Bugaci pásztor (Cserénynél), 1900. O. v. 73,7 x 84 cm. J. b. 1.: „Csók Bugacz 1900”. SZM MNG ltsz.: 1954. 55 NM EA F68662. Ez estben nem a modellfotó datálja a festmény, hanem fordítva. A festmény dátumából következtethetünk Garay Ákos Bugacon készült felvételének időpontjára: melyet így 1900-ra vagy még korábbra kell kelteznünk. Ezzel együtt feltételezhetjük, hogy a NMEA F68661-68674 számú Garay Ákos által Bugacon készített fotósorozat, nem 1933-ra, a megvásárlás idejére, hanem korábbra kell keltezni. Ezt támasztja alá az is, hogy Garay munkásságában, a fényképeken látható bugaci alakok és motívumok több 1933-nál korábbi rajzán, karikatúráján megjelennek. 577
