Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 39. (Szekszárd, 2017)

Lovas Csilla: A „tizenhárompróbás” barátság. Garay Ákos és Csók István kapcsolata

rimája, úgy tűnik, csak a kezében tartott pipa megtöltésére figyel, kezében a dohányzacskó pedig nagyobb és díszesebb, mint a valóságban, érdekes színfolttá válik a fehér öltözet előtt. A bográcstartó vasat pedig egy egyszerű ágasfára cseréli, így archaikusabbá téve a jelenetet. Csók ugyanúgy, mint a Szénagyűjtők estében, most is azt a naturalista módszert választotta, hogy a valóságot elem- ről-elemre pontosan írja le, mintha maga lenne a fényképezőgép objektívje, az apró változtatások is a kép hitelességét erősítik. A fotográfián azonban azt is érzékelhetjük, hogy beállított kép, a valóság illúzióját rögzíti, a beállítást mégsem látjuk erőltetettnek, a fotó néprajzi hitelességét sem veszti el, még ha képzőművész szeme is alakította a kompozíciót. Csók festménye olyan sikeres volt, hogy az állam megvásárolta, a téma mégis egyedüli maradt munkásságában, míg Garaynak kedves és sokszor visszatérő témája volt népi életképein, karikatúráin (33. kép) a bugaci pásztorok világa.

Rajzstílusa alapján feltehetően az 1900-as évek első évtizedében készült Garaynak a teremtés- történetet parafrazeáló karikatúra-sorozata (34. kép) Csók Istvánról, melyet a Szent István Király Múzeum56 gyűjteménye őriz. A hét lapból álló sorozat az alkotás folyamatát mutatja be, amint a művész az üres vászonból kiindulva „világot” teremt, s a hetedik napon megpihenve, szebb jövőről álmodik. Persze nem ez volt az első és nem az utolsó karikatúra, amit barátjáról rajzolt. A festő és a megrendelő viszonyát kifigurázó rajzánál57 is a művész alakjában Csók Istvánra (35. kép) ismerhetünk.

Csók Istvánt nem csak Garay barátsága, hanem családi kapcsolatai is a megyéhez fűzték, és más ismeretségeket is kötött, mikor 1902 nyarán Őcsényben dolgozott. Több közéleti eseményen részt vett: Kossuth születésének 100. évfordulóján szeptember 19-én Őcsényben rendezett ünnepségen lelkesítő beszédet58 mondott. Megjelent a szekszárdi múzeum új épületének megnyitásán.59 Megismerkedett Wosinsky Mór apátplébános, múzeumalapító-igazgatóval, akinek közbenjárására az Őcsényi keresztelő és az Őcsényi menyecske60 című 1902-ben festett sárközi témájú képei 1904-től a szekszárdi múzeumba kerültek61 állami letétéként, Kovách Aladár múzeumőrrel, aki hosszabb elemzést közölt az Őcsényi keresztelőről a 1904. évi Garay Naptárban,62 Ács Lipóttal festőművész-tanárral, aki a sárközi hímzések világát63 ismertette meg a nagyközönséggel.

Garay és Csók később is tartották a kapcsolatot (37. kép), még akkor is, ha személyes találkozásaik megritkultak, egymás iránt érzett barátságuk nem szűnt meg. Garay 1915-ben 50. születésnapján is karikatúrával (38. kép) köszöntötte barátját. Csók István pedig a Művészet folyóiratban Garay harctéri rajzai kapcsán az ifjúkorukra visszaemlékező írást jelentetett meg. „Ez a barátság tizenhá- rompróbás és tart mind e mai napig. Nem rajtunk fog múlni, ha meg nem éri a százesztendőt”- írta egy helyen64 Csók István.

56 Garay Ákos: Világ teremtése I—VII. Karikatúra Csók Istvánról. II. Első napon teremtette a földet és eget / II.A második napon - legyen világosság! / III. A harmadik napon fűt, fát, virágot / IV. A negyedik napon teremté a napot / V. Ötödik napon az élő állatokat / VI. A hatodik napon csináljunk embert / VII. És a hetedik napon pihent és jobb jövőről álmodott. Papír, tus, 25 x 16,5 cm SZIKM Ltsz: 2016.13.1-2016.19.1.

57 WMMM KGY Ltsz.: 93.5. Megjelent a „A műhelyből” címmel Borsszem Jankóban. Képaláírás: „Számtanácsos úr (erősen ragyás) Tisztelt művész úr, a családom nagyon óhajtana egy hű arcképet rólam. De nagyon hű arcképet! Művész - HM! Akkor bizony legjobb lesz, ha tanácsos urat »malomkőre« pingálom le’.’ BJ 1905. június 4. (38. évf. 24. sz.) 9.

58 Kossuth ünnepség. Ocsény. TMK 1902. szeptember 25. (13. évf. 39 sz.) 5.

55 A vármegyei múzeum megnyitása. TMK 1902. szeptember 7. (13. évf. 38 sz.) 3.

60 Csók sárközi festményeiről ld. BALÁZS-KOVÁCS 2010,469-470

61 A múzeum gyarapodása 1904-ben. Közérdek 1905. január 17. (1. évf. 2 sz.) 7.

62 A Garay naptár TMK 1903. október 18. (13. évf. 46 sz.) 4.

63 Ács Lipót tevékenységéről ld. BALÁZS-KOVÁCS 2010, 460-464.

64 CSÓK 2015,62.

578