Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 39. (Szekszárd, 2017)

Lovas Csilla: A „tizenhárompróbás” barátság. Garay Ákos és Csók István kapcsolata

bemutatott festmény a műkritika érdeklődését nem keltette fel, de a szatirikus látásmódú karikaturista, a müncheni évekből ismert barát, Faragó József figyelmét nem kerülte el. A Borsszem Jankóban?1 csipkelődő rajzot (23. kép) közölt a festményről.

Csók Istvánt teljesen elbűvölte Irma szépsége, és néhány éven át a lány fotói több mü megalkotásához is modellül szolgáltak. 1899-ben három héten át Csók István egy fiatal nőről készült grafikája (24. kép) díszítette Herczeg Ferenc lapjának, az Uj idők-nek37 38 a címlapját. A leány egy fa törzsének dőlve ül fehér ruhában és kezében egy leveles ágat tart. A kép baloldalára helyezett alak felett a fa lombjában jelenik meg a lap címe, jobbra a szerkesztő neve került. A grafikát Garay Irma (25. kép) 1895-ben Garay Ákos által készített fotója39 alapján rajzolta a művész. Ezt a modellfotót néhány évvel később egy festményhez újrafelhasználta.

Révész Emese publikálta a Szent István Király Múzeum gyűjteményében őrzött, és Csók nővéreként azonosított fotót, amely valamelyik Garay kisasszonyt, Zsuzsát vagy Irmát ábrázolja. A fiatal nő megint a jellegzetes fehér kerektámlás széken ül (27. kép), amit az apáti pusztai kerti felvételeken láthatunk. Ruhája pedig megegyezik azzal, amit a Garay lányok 1895-98 közötti felvételeken viseltek. A kutató a fénykép hátoldalára festett kis vázlatot, és a fotó alapján készült alkotásokat is bemutatta.40 Révész felhívta a figyelmet arra is, hogy Csók a rá jellemző módon, ezt a modellfotót több formában és változatban használta fel. A Dolce far niente című (1898), a 17. századi németalföldi életképek stílusában készült festményén őrizte meg a jellegzetes mozdulatot és alakot. Néhány év múlva egy irodalmi illusztrációjához is felhasználja ezt a fotóját, ebben az esetben valóságos portrét41 rajzolt.

Csók István és Garay Irma kapcsolatáról egy anekdotává lett történetet őrzött meg a közösség emlékezete. A festő viszonzatlan szerelme miatt, bosszúból Irmát a vérengző Báthory Erzsébet alakjában festette meg. A történetet ki kell javítanunk: Irmát valójában még kegyetlenebből, Melinda alakjában, a Bánk bán illusztrációi között két képben rajzolta meg 1899-ben42. Az illusztrációk közül az elsőn Melindát az őrület pillanatában, a sorozat záró képén pedig már halottként a ravatalon látjuk. Révész Emese megtalálta a Melinda rajz modellfotóját, mely egy gyönyörű, fiatal, fekvő nő mellképét ábrázolja.43 Véleményem szerint ez a felvétel is Garay Irmáról készült.44 (28. kép). Csók szimbolikusan, a ravatalra helyzete (29. kép) egykori ideálját, így zárta le a viszonzatlan szerelmet.

Csók István, a 1898-ban ismerte későbbi feleségét Nagy Júliát, akivel 1903-ban Párizsban kezdték meg közös életüket. Ettől kezdve Júlia volt a női eszménykép, mely számtalan festményén, sokféle alakban jelent meg, de 1903-ban még egyszer megfestette Garay Irmát.45 2006-ban egy aukción bukkant fel a Júlia a nagy tölgy árnyékában címmel egy fiatal nőt ábrázoló, Csók István műveként jegyzett festmény.46 Előképe újra Garay Irma 1895-ös fényképe volt. A fotóhoz és az 1899-es rajzhoz képest a festmény félalakos, szükebb kivágató, közelebb hozza modelljét. A napsütötte, vibráló

ott készült volna. A festmény jelzései: j. b. 1. Csók 1895, P. Apáthiy; j. b. f. Irmuska. Ld. GÄRTNER - KIRÁLY 2013,470.

37 Faragó József: Csók István: Kukucs BJ 1895. dec. 2. (28. évf. 51. sz. 8.)

38 UI 1899 aug. 27; 1899. szept. 3; 1899. szept. (5. évf. 35-37 sz. Címlapok)

39 WMMM KGY EF Ltsz.: 2016.69.1.

40 Csók István nővéréről készült fotó SZIKM 2017.1.14. ld. RÉVÉSZ 2009, 78-81.

41 ,Arcképed előtt" Dengi János költeményéhez. Költők albuma, 1901 ld. RÉVÉSZ, 2011 és NÉMETH 2013. 289.

42 KATONA 1899.1. 5. tabló.

43 RÉVÉSZ 2011; RÉVÉSZ 2013, 398. XXI.5 kép

44 A fent említett fényképet nem tudjuk bemutatni, csak azt az 1898 körül Irmáról készült portrét, amelyen a hasonlóságot felfedeztük Garay Irma fényképe 1890-es évek vége. WMMM KGY EF Ltsz.: 2016.70.2.

45 Garay Irma szintén 1903-ban kötött házasságot Zaparkanszky Apád kassai bankhivatalnokkal, menyegzőjét testvére, Ákos esküvőjével együtt tartotta Tolnán.

46 Belvedere Szalon Galéria és Aukciósház 26. művészeti aukció, 2009. december 5.104. tétel Csók István: Júlia a nagy tölgy árnyékában 1903. Olaj, vászon; 79 x 63 cm; J.b.l.: Csók 1903. Hátoldalán autográf felirat: Ezt a képet én festettem Csók István, ld. FORRÓ 2009. 109. A festmény címének meghatározása feltehetően azon alapult, hogy hasonlóságot láttak Csók felesége, és a festményen ábrázolt nő között, illetve az 1903-as keltezés is utalhatna Csók és Júlia házasságkötésére. Az aukciós katalógusban nincs utalás a festmény provenienciájára, s az aukciósház megszűnésével a festmény sorsáról további adatot nem tudtunk megszerezni, a reprodukcióját sem tudjuk közölni.

576