Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 39. (Szekszárd, 2017)
Lovas Csilla: A „tizenhárompróbás” barátság. Garay Ákos és Csók István kapcsolata
szeti kiállításon Ungarische Husaren26 című képét állította ki, majd hazautazott. Hazatérte után a következő évben többhetes gyógykezelésen vett részt észak-kelet Csehországban. A szüleinek írt leveleiben olvashatjuk, ha visszakapja a javításból fényképezőgépét, akkor készít magáról „savanyú pofájú” képet - utalva a nem túl kellemes gyógykezelésre is.27 Garay Ákos a fényképek előhívását is megtanulta, hiszen a későbbekben számára a fényképezés munkaeszközzé vált.28 Az évek során a Csók és Garay család között is baráti kapcsolat alakul ki. 1889-ben Garay Ákos és édesapja, Antal tiszteletét teszi Csókáknál, Sáregresen Lajos-napon, az édesapa, Csók Lajos ne- venapján. Csók István pedig a 1890-es kilencvenes években többször is vendégeskedett Garayéknál. Már nemcsak Ákossal és fiútestvéreivel kialakult barátság vonzotta, hanem a sorra cseperedő és szépülő Garay lányok varázsa is. 1892-ben Mademoiselle Jolán de Garay címmel (14. kép) képet festett Ákos tizenkilenc-húsz éves húgáról. A képet csak reprodukcióról29 ismerjük, de ha mellétesszük Garay Ákos családi fotói közül a Garay-lányokról30 fennmaradt csoportképet (15. kép), láthatjuk, hogy Csók ezt vagy ehhez hasonló, feltehetően fordítva előhívott fotót használt előképnek Jolán (16. kép) alakjához. Ugyanaz a testtartás és ruha, az arcot azonban kissé megszépítette, hiszen Jolán volt a legkevésbé vonzó a négy lány közül. A következő csoportképen (17. kép), ami egy-két évvel később készült, Csók Istvánt31 maga is ott ül a lányok körében. Ugyanakkor a fotón megjelenő kerti bútorok között a festményen látható kerek támlás széket is felfedezhetjük. Néhány évvel később Jolán majd Zsuzsa után a legkisebb lány, Irma lett több festmény modellje. Az 1895-ben készült Irmuska című32 Garay Irmát ábrázoló Csók festmény. Nem tudjuk pontosan, hogy Csók az 1890-es évek elején hányszor járt Apáti pusztán, 1895. szeptember 22-e körül, Kossuth Ferenc szekszárdi látogatásával összefüggésben33 azonban bizonyosan. Ekkor festhette meg, Irmuska portréjának vázlatát34 (18. kép), amelyen a Garay-lányokról fellelhető csoportképek egy- egy jellegzetességét is felfedezhetjük: a fehér pad (19. kép), a buggyos ujjas ruha, nagy, ék alakú gallérral (20. kép) és a kifordított tenyérrel ölbehulló kéztartás (21. kép), mely külön-külön visszaköszön egy-egy fotón35, hol az egyik, hol a másik lánynál. Természetesen létezhetett vázlathoz még inkább hasonlító modellfotó is, ilyen fényképet azonban nem ismerünk. Garay Irma portréjának végleges változatán az alak fő jellemzőit, a kissé oldalt fordulva ülő, felsőtestét és fejét enyhén ballra döntő, hullámzó testtartást megtartja, de az egész környezetet és viseletét előkelőbbnek mutatja. Az egyszerű kerti pad helyére vörös kárpitos pamlag kerül, mely szép kontrasztot alkot a háttér sötét tónusaival. Már nem a kertben vagyunk, hanem valamely előkelő kastély szobájában. Ruhája fő vonásait felismerjük, de előkelőbb, divatosabb formában látjuk viszont, gazdag csipkegallérral kiegészítve, nyakába finom ékszer, kezére pedig selyemkesztyű került, mellé pedig stucctollas legyezőt helyezett. (22. kép) A bájos vidéki lánykából előkelő kisasszonyt varázsolt.36 A téli tárlaton 26 1892 VI. Internationale Kunstausteilung im Kgl Glaspalaste Kát. 601.a. Ákos Garay: Ungarische Hussaren. Id. Szűcs 2009, 314. Garay korai festményeit nem ismerjük. 27 WMMM KGY DÓK. Ltsz.: 88.4. 28 A családi gyűjtemény számos olyan fotót őrzött meg, ami elsőre családi fényképnek tűnik, ugyanakkor az alakok, a beállítás feltűnik valamelyik rajzán, tehát a családtagok tulajdonképpen modellt állnak egy-egy művéhez. Ehhez hasonlóan a néprajzi gyűjtőmunkája során készített felvételeit is egyfajta modell- vagy karakter katalógusként használta művészi alkotásaihoz. 29 RÉVÉSZ 2009, 78-81. Utoljára 1972-ben bukkant fel egy BÁV aukción. 30 WMMM KGY EF Ltsz.: 2016.76.1. 31 WMMM KGY EF Ltsz.: 2016.77.2. 32 SZIKM Ltsz.: 64.111.1. 33 A helyi sajtó tudósított róla, hogy 1895. szeptember 22-én Kossuth Ferenc a Tolnamegyei Függetlenségi és 48-as párt meghívására Szekszárdra utazott, hogy részt vegyen a pártszervező közgyűlésen. A Budapest-Szekszárd vasútvonal több állomásánál megyei üdvözlőbizottságok fogadták. Tolnán az egykori 48-as hadnagy, Garay Antal üdvözölte, ezután Garay és családja is felszállt a vonatra és továbbutaztak. A Szekszárdra érkezéskor említik Csók István festőművészt is, aki feltételezhetően maga is Tolnán a Garay családdal együtt csatlakozott az ünneplőkhöz, hiszen sem a Budapestről érkezők, sem a cecei küldöttség soraiban nem szerepelt neve, csak a Szekszárdra érkezését rögzítették. Id. TK. Szegzárd, 1895. szeptember 29. (23. évf. 39.sz) 2-3. 34 Csók István: Garay Irma arcképe, vázlat, 1895. SZM MNG Ltsz.: 62.47T; Ld. GÁRTNER-KIRÁLY 2013, 470. 35 WMMM KGY EF Ltsz.: 2016.80.1; 2016.72.1; 2016.73.1. 36 SZIKM Ltsz.: 64.111.1. A művész fontosnak tartotta az is, hogy a neve és a dátum megjelölése mellett az ábrázolt személy nevét is feltüntesse, illetve Apáti pusztára helyezze a festmény készítésének helyszínét, bár nem valószínű, hogy a végleges változat valóban 575
