Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 39. (Szekszárd, 2017)
Lovas Csilla: A „tizenhárompróbás” barátság. Garay Ákos és Csók István kapcsolata
zongoristája volt az Unger Kocsma „házi zenekarában.” A Terffbubi vagy botos (a bot ez esetben az ecset), pedig véleményem szerint lehet Csók István (11. kép), jellemző a turcsi orr és a halántéknál erős kopaszodás. A Káró lovas Vuja Sándor (12. kép) huszár22 alakjában. Még néhány lap a társaság alakjait örökíti meg, míg a többi lap egy-egy jelenetet, feltehetően a baráti társaság előtt jól ismert „sztorikat” ábrázol (13. kép), melyek ma már nehezen értelmezhetőek. 1887-ben Garay hazatér Magyarországra,1887-1891 közötti éveiről pontos adatok nem állnak rendelkezésünkre. Még nem állított ki a budapesti tárlatokon. Sokat tartózkodott testvérénél, Bélánál, aki ekkortájt Giczen, Jankovich-Bésán Endre birtokán intézősegéd, majd intéző volt. Garay Ákost pedig a neves lótenyésztő család lovainak festésével bízták meg. A Jankovich-Bésán család már müncheni művészeti tanulmányait is támogatta. Garay feltehetően az 1880-as évek végén megkezdte a vándorfestő életet, nemesi házakat felkeresve kapott megbízásokat, s így a lovak és ménesek festésének specialistájává vált, ez lett az egyik fő megélhetési forrása. Csók 1887 őszétől Párizsban folytatta tanulmányait, majd két év után visszatért a bajor fővárosba. 1889-1897 között telente Münchenben, nyaranta Pusztaegresen és Budapesten élt. Műveivel sorra aratta a sikereket: Krumplitisztogatók (1899), Szénagyűjtők (1890), Úrvacsora (1890), Árvák (1891) Cselédszerzőnél (1892). 1892-ben, amikor Garay egy évre visszatért Münchenbe, Csók István már az első nagy sikerei utáni útkeresés időszakát élte, belekezdett a Báthory Erzsébet című nagyszabású kompozíciójába, ahogy erről Garay is beszámolt családi levelezésében. Garay Münchenben önálló műteremet bérelt, készült a Nemzetközi Művészeti Kiállításra. Újra csatlakozott a magyar művész kompániához, és Csók Istvánnal is felvette a kapcsolatot. Áprilistól a külvárosban, Schwabingban bérelt műteremet, mert ott olcsóbb volt, lovat tudott bérelni, és a szabadban is tudott dolgozni. A képe felvázoláshoz „fotómasinát” használt - erről számolt be egy levelében szüleinek.23 „Tegnap hurcolkodtam ki az új lakásomba, a városhoz tartózó Schwabing-ba, ez körülbelül olyan része Münchennek, mint Pesten a Városliget [...] Most itt egy nem egészen egy méteres nagyságú képet festek meg, úgy hogy az az itteni Internacionális Kiállításig kész legyen, amit május közepén nyitnak meg. A kép tárgya miatt voltam kénytelen ide kijönni, mert városban nem igen jutottam hozzá, hogy lovat szabadban festhessek. De itt elég olcsón kapok ló modellt és a házban is van kert. A lakás is elég kellemes itt, mert jó levegő van és szép kilátás az egész városra. Szomszédom Kéméndy Jenő magyar festő, akinek igen szép lakása és atelierje van. Vele bejárok naponkint lóvasúton a városba. Új lakásom a régihez képest igen olcsó, mert ott havonként 45 markát fizettem itt pedig csak 15-öt. A képemet csak holnap reggel kezdem megfesteni, ma rajzoltam fel fotográfus masina segítségével. A képen lovas alakok lesznek szabadban. Egy pár igen szép képet láttam mostanában, s ezek impressziója alatt azt hiszem, rövid idő alatt elég jól elfogom készíteni. Régi modoromról pedig egészen le teszek, s egész másként festek ezentúl, úgy ahogy itt a sok szép dolog közt a legcélszerűbbet magamnak kikeresni tudtam. Múltkor kiállított képemet nem adtam még el, talán meg is marad most már az egészen az Internacionális Kiállításig. Csók egy 2 méteres képet fest2*, de nehezen készül el addig vele. Ő most vett fel egy új ateliert havonkénti száz márkáért, de csak egy pár hónap múlva fog behurcolkodni. Én most az új képem körül 6 hetet számítok, az alatt hiszem, hogy elkészül - amint ezzel rendben leszek és a kiállítást is láttam, akkor hiszem, hogy innét elmehetek’.’ Műteremszomszédja a már emlegetett Kéméndy Jenő festőművész volt, aki ekkortájt kosztümös miniatűr jeleneteket festett, ezek igen kapósak voltak a műkereskedelemben. Kéméndyt a technikai újdonságok igen érdekelték, a fényképezéshez is jól értett.25 Talán Garay ez időtájt kapott kedvet a „fotómasina” beszerzéséhez és a technika elsajátításához. 1892 májusában az Nemzetközi Művé22 Vuja Sándor többször szerepel Garay müncheni karikatúráin, néha huszáregyenruhában. 23 Garay Ákos levele szüleinek München Herman Str. 55/111. (Swabing) [1892] ápr. 5. WMMM KGY DÓK Ltsz.: 88.20. 24 Csók István Báthory Erzsébet című monumentális kompozícióját kezdte el festeni. 25 KOVÁCS 2006, 78-82. 574
