Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 39. (Szekszárd, 2017)
Losonczy Tóth Árpád: A felsőnyéki Magyar család krónikája, 1830–1869
törvényessen Jobbágyi Telkeikhez mérve nintsen, magokénak ne tekéntsék...” (MNL FML BÚI 4. d. 6/4-7. Levelezőkönyv, 1832. Hg. Batthyány F. a tisztségnek. 1832. jún. 18.) 144 A Füveskerti-dűlő hg. Batthyány-Strattmann Fülöp enyingi uradalmának részét képezte; az ún. Fnyéki körhöz tartozott. Kis területű rét volt, az urasági földekhez tartozott. Az 1852-ből származó hivatalos dűlő jegyzék szerint a 20. számú, korábban „Füveskerti düllő" néven szerepelt terület régi neve már át lett húzva, s helyette a „Fürgedi utcza” megjelölést kapta. Ez nyilvánvalóan elírás lehet, mert Tolna megye 19. századi kataszteri térképén már a „Fürgedi útra dűlő" nevet olvashatjuk. Részben rét, részben szántóföldek terültek el rajta. A dűlő értékelésénél szükségesnek tartották megjegyezni, hogy „ezen rét uradalmifürgedi pusztai lévén, [...] legjobb termésű, kétszer kaszáltatik’.' ((MNL TML) VI. 181. 132. d. A 126/2. Fnyék dűlő leírása, 1852). 145 Árok. 146 Mezőkomárom: magyar mezőváros Veszprém megyében, a Sió mellett. A reformkorban 770 kát., 773 ref. és 10 zsidó lakosa volt. (FÉNYES 1851, II. 243.) A 18. században a herceg Batthyány család anyauradalmának itt volt a központja. R. k. plébániája, amely abban az időben a veszprémi egyházmegyéhez tartozott, ekkor több környező település anyaegyháza volt. 1737-től 1756-ig Fnyék is a mezőkomáromi plébánia fiókegyházaként (filiájaként) működött. (BÁTOR [1948], 55-56.) 147 Őrleni. 148 A naplóíró megbízhatóságát alátámasztja, hogy Batthyány-Strattmann hg. 1845. évi uradalmi leveleskönyvében, a 93. sorszámon találtunk egy bejegyzést a mezőkomáromi molnárnak máj. 9-én kelt, s az uradalomhoz eljuttatott panaszos leveléről, amelyben a molnár megemlíti, hogy „a malomban a’ nagy víz miatt őrölni nem lehet!’ (MNL FML BÚI 4. d. 6/7. Levelezőkönyv, 1845.) A mezőkomáromi malmot a Siójut és Ozora közti Sió folyószakasz csatornázására, az itteni mély területek ármentesítése és lecsapolása céljából 1847-ben megalakult Sióberki Társulat 1853-ban elbontotta. (DÓKA 1978, 85-86.) 149 Rendrül = rendre. 150 Kétszeres - a búza és a rozs vegyes vetése. 151 Szent György napja - ápr. 24-e. E napot Európa nagy részében a tavasz kezdeteként tartották számon. 152 Kálomista - a ref. vallás népies elnevezése. 153 Teherbe ejtett (megbecstelenített). A viszonylag közeli, Zala megyei Göcsejben a teher szó terhe formában volt használatos még a 19. században. (SZINNYEI 2003, 2250. h.) Ma is használatos a tér szó, a teher fogalmának a kifejezésére, a csallóközi Somorján. (B. LŐRINCZY 2010, 5. 326.) 154 Kiderült. A szónak az egykorú, 19. századi jelentéséről Id.: CZUCZOR-FOGARASI III. 1865, 889. h. („Valamely rejtett erő vagy dolog hirtelen működése kitűnik”.) A megesett jobbágyleány, Laki Éva „törvénytelen ágyból született leánya", Julianna 1846. jan. 6-án jött világra, s 7-én „kereszteltetett” meg a helyi ref. templomban. Keresztszülőkül a falu több jobbágy házaspárja jegyeztette be magát a kereszteltek matrikulájába, közöttük kát. családok (így az Ékes és Bankó család) tagjai is. (Fnyéki ref. akvek, 1846. MNL OL Mft. A 664. d.) A megbélyegzett 25 hetes kislány, „Laki Juli fattyú" himlőoltási nyilvántartását is megtaláltuk a Tolna Megyei Levéltárban. (MNL TML IV. 1. d. Összeírások. Conscriptio vaccinatorum 1803-1846. Ö 27 Himlőoltások összeírása, 1845/46. Dombóvári járás. /26. folyószámon/ Fnyék.) 155 A Pécsi Egyházmegyei Levéltár egyházkormányzati iratanyagának (PEL. I. a. 1.) 1846-ik évi protocollumában kutatva rábukkantam egy bejegyzésre, amely a 358. ügyiratszámú irat rövid leírását tartalmazza. A dokumentumot sajnos nem állt módomban megtekinteni, de az iktatókönyvből annyit megállapítottam, hogy az 1846. február első harmadából (9.-e után íródott) származó levél Fnyék elöljáróinak hat pontból álló panaszát tartalmazza, amelyben lelkészük, Bertalan Alajos elleni vádjaikat fogalmazták meg, és föltehetően annak elmozdítását kérték. (PEL. I. a. 2. (Iktatókönyvek) 1846. 258. sz.) 156 Tudniillik elfogadta a híveknek azt a követelését, hogy váltsák le, és helyezzék el a faluból a megtévedt katolikus papot. 157 Administrator (lat.) - ügyintéző, hivatalos hatóságot helyettesítő személy; itt: a püspök helyett korlátozott jogkörrel kinevezett személy. iss az egyházi felettes hatóságok átmeneti tanácstalanságát jól tükrözi, hogy 1846. jan. 17-én még Bertalan Alajos lelkész keresztelt a fnyéki templomban. Febr. 4-én még az iregi 22 éves földmives „ifi[u] legény”, Vincze Mihály és a helyi 20 éves leány, Ág Borbála es- ketését is ő végezhette. (Fnyéki r. k. akvek, 1846. MNL OL Mft. A 4927. d.) Saját védelmében dokumentumokkal igyekezett igazolni magát. Tagadta a kihágások tényét és gyengélkedésére hivatkozva húzta az időt. (PEL I. a. 2. 1846. 1001. sz. Ezt az ápr. végén kelt iratot sem vizsgálhattam meg, valószínűleg elkallódott.) Ezután azonban az eltévelyedő lelkipásztor többé már nem gyakorolhatta a keresztség kiszolgáltatásának a szentségét. Háromévi szolgálat után „e lelkészségéről a plébánián kivétetett" és Szabényba (Baranya megye) helyezték segédpapnak (káplánnak). (BRÜSZTLE 1876, II. 626.) Az év első felében több környékbeli pap is megfordult a plébánián, hogy az elbocsátott tisztelendő atya helyét átmenetileg betöltse. 1846. márc. 8-án Preindl Andor pincehelyi káplán, 14- én Jankó Gábor mezőkomáromi plébános keresztelt (Mezőkomáromban), majd márc. 26-án Komáromy István, jún. 24-én Varga Mihály mezőkomáromi segédlelkész, júl. 6-án újra Komáromy, 10-én Jankó Gábor, júl. 20-án ismét Komáromy István. Ezután már az újonnan megválasztott fnyéki plébános, Komáromy István keresztelte meg a helyi újszülötteket, de még aug. 30-án is Lehner Sándor Veszprém megyei áldozópap tartotta keresztvíz alá Polgár János zsellér és Berta Erzse János nevű fiát. (Fnyéki r. k. akvek, 1846. MNL OL Mft. A 4927. d.) 159 Batthyány Fülöp hg. kinevezi Komáromy Istvánt fnyéki plébánosnak. Bécs, 1846. ápr. 24. PEL I. a. 2. 1846. 1875. sz.; vö. BÁTOR [1948], 72-73. 160 Komáromy István (1815-1887) - fnyéki plébánosként 1846-tól 1856-ig végezte a falu római katolikus lakosságának lelki gondozását. 161 Ireg (Felsőireg) - mezőváros Tolna megyében, 1295 kát., 54 evangélikus, 1090 ref. és 8 zsidó lakossal. (FÉNYES 1851, II. 136.) Mai neve Iregszemcse, az új település Felsőireg és Szemcséd egyesítésével jött létre. 162 Utólagos bejegyzés. Az eredeti kéziratban az 1848-as év eseményei között szerepel a halálhír. Horváth Mátyást Bátor Károly szerint 1846. ápr. 5-én temették el Tkesziben. (BÁTOR [1948], 57.) 163 Utánig. 164 Robot, úrdolga - feudális munkajáradék, a jobbágy földesúrnak teljesített munkaszolgáltatása. Néhol, különösen az árendások, pénzben is megválthatták. Mária Terézia 1767. évi úrbéri rendelete (Urbárium) értelmében az egésztelkes jobbágy 52 nap igás (marhás) vagy 104 nap kézi (gyalog) robottal tartozott földesurának, míg a töredék jobbágytelek után arányos hányadot kellett adni. A házas zsellér évente 18, a házatlan évente 12 nap gyalog robottal tartozott. 165 Dézsma (decima) (lat.) - tized, adófajta. Az egyházi tized egyfajta szolgáltatás volt, amely a r. k. egyházat (a katolikus megyéspüs552
