Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 39. (Szekszárd, 2017)
Losonczy Tóth Árpád: A felsőnyéki Magyar család krónikája, 1830–1869
zö is ki kapták a magukét.24"1 Ősszel megint páskum245 osztás. Minden egész helyre 4 hold adatott ki most. így tehát van minden egészhelyre 6 hold és 800 öli föl szántott, 5 hold s 400 öli gyöp legellö. Ezen évben az üdö járás szomorú. Szárazság volt. A Dunán innend, s Duna Tisza között búza elég, zab, árpa, kukorica, széna kevés termet, bor közönségessen.246 De a Tiszán túl egyszóval semmi sem termett. Barmaik már e nyárban éhei hullottak. Több száz ezer darab döglött el éhei, vagy a mi meg maradott is, ell köllött nékik vesztegetni rendkívüli olcson. Három millió magyar az éhen halás nyomorában.247 Csak kegyelem kenyér s irgalom fillérek segítik e (máskor dúsgazdag tájék), most mint Afrikai sivatag bágyadt lakóit. Oh! Istenem! Számukra, hogy az adakozás sikeres legyen, a lelki pásztorok a szónok székrül hirdeték a felebaráti szeretetett. Az éhség igen nagy volt, anyira, hogy a Grófok, Herczegek küldöttek nekik segéllyt, csak hogy éhen ne vesznének. Szántó földjeiket, mint szokás volt, nem munkálhatták, mert a jószáguk elveszett. Amit vettetek is búzát, kiveszet, a kukacz ki-ette. 1864. évben a tél rendes volt, nem ált be korán. Nagy hidegek nem voltak, de azért nem is volt egészen lágy tél; szánkázni ugyan nem köllött. Márcziusban volt egy kis hó, de nem sok. A tavasz elő jó volt, de aprill hideg volt, havazott. Május 4-5-7-dikén deres, fagyos éjszaka, a gyümölcsök nagyon elfagytak, sőt a szöllönek is ártott. Május holnap száraz volt, annyira, hogy már mi is az éhségtől tartottunk. Junius elején már anyira ment a szárazság, hogy a búzák kezdtek végkép elsülni, de 11“ lett annyi essö, hogy talán meg menté őket. Széna nem sok termett, sarjut lehetet egy kicsit kaszálni. Búza, rozs, árpa, zab, köles közönségesen termet. A kukoricát a korai hideg megvette (elfagyot), annyira, hogy igen rósz lett. Elrothadt, pedig amúgy elég volt. Bor igen kevés, de az is savanyú termett, (a méz harmatott mondják, hogy ártott a szöllöknek Júniusban), még a tökék is nagyon meg rongálódtak. Gyümölcs igen kevés termett. A Tiszán túl, hol tavai a szükség volt, most igen bö termés volt. Hála Istennek. September 12“ viradóra igen nagy zápor essö [esett], hogy majd a malmot vitte el.248 E nyár és ősz essös volt, rósz nyomtató idők jártak. A[z] eleség igen olcsó. Búza 5 forint 50 kr[ajcár], rozs 3 forint] 50 kr[ajcár], árpa 2 f[orint], 80 kr[ajcár]., zab 2 f[orint] 20 kr[ajcár]., kukorica 2 f[orint]. 20 kr[ajcár]. Egy akó óbor 8 forinton]., ujbor 5 fforint] 50 krajczáron kelt [el] November Decemberbe. Karácson böjtre virradóra a pénczénket fel törték. 1 ako bort [és] 40 itze249 törkö[ly] pálinkát vittek el. 1865. Hideggel kezdődött. Január 15[-]ig hideg, az után a végéig langy idő. Február 22- 23[-]án olyan hó zivataros idő, a milyen régen! lehetett ez előtt. Az utakat teli hordta, a házakat eltemette. Mártius 9-10. meleg, essös idő, víz-áradás, emlékezetes a rósz utakról. Aprillis eleje kellemes meleg, utolja szeles, száraz. Rósz szántás a kukorica alá. Május 2[-]dikára deres, fagyos idő; a gyümölcs fák, szöllö tőkék elfagytak a lapossabb helyeken. Juniusfban] apró essök, nagy szelek. Julius[ban] apró essők, nagy melegek, sovány aratás. Széna is kevés termett, búza, rozs közönségessen. Árpa igen kevés, de még zab sem sok. Augustus kellemetes idő járással [köszöntött be], eső és jó idő egymást váltogatták. September[ben] száraz idő járás, az őszi vetéseknek rósz idő. Hogy a főid száraz volt, igen vékonyan kelhettek ki a búzák! A szüret ez évben országszerte sovány volt, de borok jók termettek. A szőllö igen édes volt, gyümölcs egyik helyen több, másik helyen kevesebb termett. Sarju kevés, kukorica közönségessen, de jó termett. E nyáron Ferencz József Császár le jött Pestre a ló futtatást meg nézni.250 September 17 [-] én kelt legfelsőbb leiratában a Magyar Ország-gyűlést Decemberre össze hívta.251 October száraz volt, az egerek a vetésekett nálunk nem nagyon, de a Tiszán túl igen pusztították. E hónapban az eleség ára igy áltt[:] 1 kila tiszta búza 5 f[orint]. 50 krajcártól], 6 f[orint] 20 kr[ajcár].ig, 1 k[ila] rozs 4 forinttól]. 4 forint], 60 kr[ajcár].ig, 1 k[ila] kukorica 3 forinttól]. 3 forint] 60 kr[ajcár].ig, 1 k[ila] árpa 2 forint] 80 krajcártól]. 3 forint],ig, 1 kila zab 2 forint]. 20 kfajcártól] 2 forint]. 60 kr[ajcár].ig, 1 lfila] borsó 8 forint]., 1 lfila]. krumpli 1 f[orin].ton kelt. 1 font252 kősó 11 krajcár, 1 font veres 536
