Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 39. (Szekszárd, 2017)

Gaál Attila: Fémleletek a Szekszárd–palánki török palánkvár (Jeni Palanka) feltárásából. I. Fegyverek és fegyvertartozékok

kerülése szintén a vár leégéséhez köthető. A 60/A jelű fémmegmunkáló műhely padlóján feküdtek, hódoltságkori kerámiák, fegyverek, öntőnegatívok, délszláv edénytöredékek stb. társaságában. Itt is két eltérő formájú kengyel - a 34. tábla 2. és 3. számú - alkotott egy párt.

A függesztőpálcás, fül nélküli kengyelek (33. tábla 2; 34. tábla 1.) típusa már a 14. században megjelent, s a széles pálcatag e későbbi, 17. század végi változatoknál is széles és erős függesztőszíj használatára enged következtetni.93 Mint a „gótikus kengyel" ezen „magyar példáinak" díszesebb, ritkább változatát Holl Imre a 16. század elejére datálva közölt egy hasonló körteformájú, függesztőpálcás kengyelt Pilisről.94

A szintén gyakran gótikus típusú kengyelnek nevezett szíjvédő pántos, a talpaló pereméről alányúló csúcsíves nyúlvánnyal ellátott kengyeltípus a 14-15. század fordulójától kezdve terjedt el Magyarországon, de számos lelet bizonyítja, hogy a kengyeleknek ez a változata a 16-17. században is változatlanul kedvelt volt.95

A 33. tábla 3. számú kengyel a fenti típus egyszerűbb változatához sorolható. Időben és térben is legközelebbi párhuzama a bajcsai vár horvát huszárjaihoz köthető, ugyancsak egyszerű, díszítetlen szíjvédővel és függönyszerű csúcsíves nyúlvánnyal készített kengyel.96 Nagyon hasonló még a budai várból és az Eszékről előkerült két, egymással teljesen megegyező, szíjvédő nélküli, de alsó nyúlványán sűrű lyuggatással díszített kengyel, melyeket 15. és 16. századinak határoztak meg.9'

Az ötödik kengyel (34. tábla 3) erőteljes, vastag vaspálcából hajlított szárakkal készült, melyek azonban a körteforma alján nem folyamatosak, hanem egy szintén erőteljes, téglalap formájú talpaló köti össze őket. Kettős tagoltságú füle egy függesztőpálcából és egy lapos, háromszög alakú felső részből áll. Kevésbé ívelt, inkább trapéz formára kovácsolt szárakkal, de ugyanilyen függesztőfüllel és talpaiéval készült kengyel került elő a belgrádi várból. Felső részük vonatkozásában némileg hasonló még a füleld vár egy párban talált két „magyar származású", körteformájú kengyele is.98 Ez a két 17. századi kengyel körte formájával és körré szélesedő talpalójával igen közel áll még hatodik, ugyancsak két függesztőpálcával és - igaz, nem körré, de 3,2 cm széles rombusszá - szélesedő talpaiéval kovácsolt, körte alakú kengyelünkhöz (34. tábla 2).

Zablák. A lovas felszerelésének másik alapvetően fontos része a zabla volt. Ebből a ló irányításában nagy jelentőséggel bíró szerszámból Újpalánkon egy teljes, bár erősen átégett állapotú és több részlet, illetve töredék került elő.

Az ép zabla egy úgynevezett a la Genette típusú feszítőzabla, amely a 60/A jelű, fémmegmunkáló műhelyként regisztrált objektum égésnyomos padlóján feküdt lószerszám-tartozékok, fegyverek és más 16-17. századi fém- és kerámiatárggyal együtt (34. tábla 1; 35. tábla 1). Ez a rövid, hajlított oldalpecekkel, nyelvszorító vassal és állkarikával készített feszítőzabla a törökök kedvelt zablafajtája volt, melyet - mint az a la Genette típusúkat általában - a keményszájú lovak féken tartására vettek igénybe. A hódoltság idején úgy a hajlott, mint az egyenes oldalpecekkel készült változata is széles körben elterjedt. A teljes példány mellett a vár II. számú kútjában még egy ugyanilyen, hajlított oldalpeckű zabla csaknem fél töredékét is megtaláltuk (36. tábla 8).

A feszítőzablák egyéb változatait anyagunkban négy oldalszár képviseli. Ezek közül kettő egyenes oldalszár (36. tábla 2-3), a harmadik egy 17. századi magyar feszítőzabla tipikus, S alakú oldal- peckének a töredéke (36. tábla 4), a negyedik pedig az egyenes, de felső harmadánál vízszintes U alakú résszel megtört változatot képviseli (36. tábla 1). Ugyanilyen oldalszárak - a mieinkkel egyező vagy alig különböző változatai - az ozorai vár feltárásánál is előkerültek.99

93 KALMÁR 1971, 346.

94 HOLL 2000, 37. Abb. 56/2.

95 KALMÁR 1971, 347. 29. kép; TEMESVÁRY 1995, 81. kép.

96 VÁNDOR 2002, 81,156.149. tétel.

97 G. MAGYAR 1956, 250, 255. 4. kép 6; RADIC 2015,102. 241. tétel.

98 KALMÁR 1959,12. és XVII. tábla.

99 GERE 2003, 161.17. tábla 1-4.

333