Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 39. (Szekszárd, 2017)
Gaál Attila: Fémleletek a Szekszárd–palánki török palánkvár (Jeni Palanka) feltárásából. I. Fegyverek és fegyvertartozékok
SZÁLFEGYVEREK Kopja és lándzsa. A kopja legkevesebb 2-3 méter hosszú döfőfegyver, melynek voltak 6 méteres változatai is. A 11. században terjedt el. A magyar csapatok a 17. század végéig használták. Kizárólag lovas fegyver volt.67 Összesen négy kopjacsúcsot találtunk. A két nagyon töredékes példány pengéje négyzetes át- metszetű, illetve meghatározhatatlan. A kiszélesedő, körátmetszetű köpűnek is csak az egyiken maradt meg egy kis részlete (20. tábla 3, 6). Másik két kopjacsúcsunk az előzőeknél épebb állapotú. A rövidebbiknek (12,5 cm) rombusz átmetszetű pengéje és fokozatosan bővülő, körátmetszetű köpű- je van (20. tábla 5). Ennek többszögletes köpűvel készült, de formáját és méretét tekintve is analóg, a 16. század végére, a 17. század elejére datált példányát a sarvalyi 7. számú házban tárták fel.68 A másik kopjacsúcsunk tölcséresen hirtelen szűkülő, körátmetszetű köpűvel készült (20. kép 8). Pengéje hosszú (17,0 cm), négyzetes átmetszetű, de teljes hossza nem mérhető, mert a vége letörött. Hasonló, de a köpű és penge találkozásánál gombbal megerősített (15-17. századi datálású) változata Eszéken, teljesen azonos, ugyancsak a 16. század végére, a 17. század elejére meghatározott megfelelője pedig a Nemzeti Múzeum gyűjteményében található.69 A lándzsa 3-6 méter hosszú fanyélre szerelt, hegybe futó pengéjű, kétélű döfőfegyver.70 A várfeltárás során két, közel azonos hosszúságú (36,7 és 35,8 cm) ép lándzsahegy került elő (20. tábla 1-2). Pengéjük rombusz átmetszetű, a pengető enyhe íveléssel megy át hosszú, fokozatosan kiszélesedő köpűvé. A kevésbé korrodált felületű 20. tábla 1. számú hegy köpűje kívül tízszögletűre kovácsolt. A köpű végén három körbefutó vonal, valamint két rögzítő szöglyuk van. A másik példány ugyanilyen kialakítású, de alul sérült köpűje körátmetszetű, díszítés nélküli (20. tábla 2). Mindkettő nagy hasonlóságot mutat a sarvalyi 12. számú házban feltárt lándzsacsúccsal, valamint az eszéki múzeum 16-17. századi lándzsájával.71 ÖLTÖZET, KIEGÉSZÍTŐ FELSZERELÉS Lemezpáncél. A fegyverkabátnak vagy brigandinnak nevezett lemezpáncélnak mindössze egy 14x12 cm nagyságú - bővebb információk szerzésére sajnos nem alkalmas -, rozsda által összetartott lemezekből álló töredékét találtuk meg. A brigandin egy olyan - többnyire mellényformájú - védőruha, melyre a fokozottabb védelem biztosítására téglalap alakú fémlapokat varrtak vagy szegecseltek. Az újpalánki töredék ez utóbbi módon, vagyis sárgaréz szegecsekkel készült, melyek belül lapítottak, a külső felületen pedig domborúak (21. tábla 1-2). Készítése és használatának ideje a brigandin 12-13. század és a 17. század eleje közti használati időszaka végére tehető. Talpbőrök. A lábbelik felső, legvékonyabb anyagból készült része az idők folyamán általában megsemmisült, szerencsés esetekben azonban, állandó vizes környezetben (pl. várárkok, kutak, áradásos területek stb.) megmaradhattak a legvastagabb részek, a sarokrészek és talpbőrök. Megyénk területén a simontornyai és ozorai várfeltárások során kerültek elő különböző szabású talp- bőrők, illetve cipősarok-maradványok.72 Üjpalánkon a vártól mintegy hatvan méter távolságban szabályozták a Sió-csatorna régi medrét, ahol azonban csak megfigyelést engedélyezett az akkori építtető. A töltésen belül végzett hullámtéri 67 https://hu.wikibooks.org/wiki/Heraldikai_lexikon/Lándzsa 68 HOLL - PARÁDI 1982, 81. Abb. 31/2. - Hivatkozott analógiája a Nemzeti Múzeum gyűjteményében van. KALMÁR 1971, 43. 62/1. kép. 69 RADIC 2015, 89. 70 https://hu.wikibooks.org/wiki/Heraldikai_lexikon/Lándzsa 71 HOLL - PARÁDI 1982, 81. Abb. 31/1; RADIC 2015, 89. 206. tétel. 72 Ld.: IRÁSNÉ MELIS 1974; IRÁSNÉ MELIS 1987; GERE 2003. 328
