Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 39. (Szekszárd, 2017)

Gaál Attila: Fémleletek a Szekszárd–palánki török palánkvár (Jeni Palanka) feltárásából. I. Fegyverek és fegyvertartozékok

2. kép. 1-2: Keréklakatok Orahovicáról (1) és Újpalánkáról (2);

3: Ép jobb oldali keréklakatos szerkezet kovával, nyitott serpenyőfedéllel (illusztráció)

Hiány szülte lakatkerék-tartozék az a két, szintén 3,0 cm átmérőjű, négyzetes középnyílású, vékony vaslemez, melyeknek peremén sűrű, átlyukadt pontozás fut körbe (7. tábla 2-3). Szükség esetén ezzel a pontozási technikával több hasonló lemezből állíthattak össze olyan lakatalkatrészt, mellyel a tömör acélkerekeket helyettesíthették. Hasonló többlemezes kerék része lehetett egy 4,1 cm átmérőjű, de a rozsdásodástól ugyancsak kerek középnyílású körlemez is (7. tábla 5).

Lakatszerkezet acélrugói. A lakatszerkezet működtetéséhez szükséges laprugókból két darabot találtunk. Végük hiányos ugyan, de többnyire épek (7. tábla 8-9). Két további rugó eredeti helyén, a két kevésbé sérült lakatszerkezetben van (6. tábla 1-2).

Serpenyőfedél. A lakatszerkezetek lényeges szerkezeti eleme volt a serpenyőfedél (7. tábla 7). Az első ránézésre a kakasra emlékeztető, kisméretű alkatrész feladata az volt, hogy a fegyver elsütéséig letakarja, ezáltal a kiszóródástól is megvédje a lakatlemezen kiképzett csatornában (serpenyőben) lévő lőport, és csak akkor tegye szabaddá, amikor a dörzskerék visszaforgása folytán a szikrázás megkezdődött.19 A füleld lakatszerkezetek kapcsán Kalmár János említi ezt a tartozékot és szerepét, ezért - noha a tárgyleírásoknál külön nem szól róla - feltételezhető, hogy a 14. táblán közölt hasonló tárgy ugyancsak serpenyőfedél.20

Fegyvercsövek. A fegyvercsövek, illetve csőmaradványok között egy teljes és egy csaknem eredeti méretben megmaradt pisztolycső (4. tábla 1, 5), és négy pisztoly- vagy puskacsőtöredék (4. tábla 2-4, 6) van. Erősen korrodált állapotúak, egyik töredék tűzben erősen meg is hajlott. Belső méretük a vastag oxidréteg miatt nem mérhető, így a leletleírásoknál mindenütt a külső csőméreteket adtuk meg.

Mindkét nagyobb méretű cső kívül nyolcszögletes kiképzésű.21 A csövek oldalába fúrt lyukhoz

19 KALMÁR 1963, 65.

20 KALMÁR 1959,10. és XIV. tábla.

21 A cső külsejének nyolcszögletűre készítésére a budai várból is ismerünk példát. Bár a puskacsőként ismertetett tárgyat csak a közölt fényképről ismerjük, az arányok alapján inkább pisztolycsőnek véljük. G. MAGYAR 1956, 255. 4. kép 3.

319